Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

területen (elsősorban az iskolaügy és a közművelődés területén) a nemzetiségek egyenjogúságának tényleges megvalósítása egyre jobban függött maguknak a nemzetiségeknek tudatos és helyes állásfoglalásaitól is, és attól hogyan tudnak élni a számukra most már biztosított jogokkal. Az első, nem kis feladat volt az anyanyelvű általános és középiskolai oktatás bevezetése a közművelődési tevékenységgel párhuzamosan, a Szövetség mindig a magyar nép haladó erőire támaszkodva szoros együttműködésre törekedett a nemzetiségi egyenjogúságért folytatott közös harcban.

20 Számos országos délszláv rendezvény színhelye volt a mi megyénk Pl: 1948. febr. 2. Baján Népdal és néptánc fesztivál. 1948. II. 28.—

III. 1. Bácsbokodon a délszláv pedagógusok országos konferenciája. Marin Mandic: Oktatásügyünk néhány sajátossága (1945—48) című tanulmányában (Iz nase proslosti — Múltunkból Bp, 1979. Tankönyvkiadó 91 —128.p) a szerző végigkíséri a felszabadulás utáni hazai délszláv szocialista szellemű anyanyelvi oktatásügy alapjainak lerakását és a délszláv iskolák megszervezését. Korhűen vázolja fel a társadalmi, politikai viszonyokat. Különösen szép emléket állít azoknak az ifjaknak, akik mint kezdő pedagógusok odaadó és fáradhatatlan munkájukkal hozzáláttak az előző rezsimek évszázados népellenes politikájának köszönhető elmaradottság felszámolásához, nemzetiségük kulturális és politikai felszámolásához, a haladó, szocialista eszmék megnyeréséhez, a munkásosztály hatalmának kivívásához. A hazai délszlávok a párt politikáját támogatva, hatalmas lendülettel fogtak hozzá évszázados lemaradásuk pótlásához. A Jugoszláviához fűződő jó viszony természetes következménye volt az is, hogy 1948 június 3-án Bácsalmásról indultak az önkéntes délszláv ifjak a „Bratstvo — Jedinstvo" autóút építésére. Ehhez hasonló volt a Petőfi Sándor brigádmozgalom a Samac — Sarajevo vasútvonal építésénél. „A Szövetség által nyilvántartott ma még élő megyénkbeli délszláv veteránok: Vinco Djukic (Felsőszentiván), Mato Tomié, Joso Krickovic, Pavle Vujic, Marko Zegnal (Gara), Stipan Majstrovic, Vranje Sokac (Bácsbokod), Joso Ternak, Gábor Pijukovic (Bácsalmás), Ivan Rajié (Baja) Stevan Velin, Stjepan Velin (Hercegszántó), Joso Vujevic (Katymár), Mijo Ikotic (Csávoly)". (Narodni kalendar 1981 évkönyv 60. p.) Ezt a lendületet törte derékba a Tájékoztató iroda 1948—49. évi határozotai után a személyi kultusszal párosuló, a jugoszláv-magyar viszonyban a párt és állami kapcsolatokban bekövetkezett többéves válság. A jugoszláv kérdéssel egybekapcsolt koncepciós perek számos ártatlan magyar és délszláv kommunistát, pártonkívülit juttattak börtönbe, koncentrációs táborokba. 20 LASTIC, S. Ljubomir: Iz nase proslosti 2. Bp., 1980. Tankönyvkiadó V. 195—198. p. 13* 195