Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

fasiszták Szövetsége főtitkára és országgyűl. képviselő Ispánovits Márton egykori csávolyi bunyevac partizán — megyénk szülötte —. A bunyevácok közül nagyon sokan ott voltak a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeteinek alapítói között és következésképpen az országot újjáépítők vezetőségeiben is. Bátran vállaltak és kértek részt. Ez a helyzeti előny a nemzetiségi öntudatra jó hatással volt. A magyar földön élő népek a történelem folyamán először kerültek politikailag közös arcvonalba a felszabadulás pillanatában. A múltból maradt bonyolult ellentmondások, ellentétek, nemzetiségi gondok feloldására valamilyen utat kellett nyitni. És ezt az utat jelölte meg a Magyar Kommunista Párt 1944. október 2-i programnyilatkozata, mely nyilatkozat a nemzetiségiek egyenjogúságát is tartalmazza. Battonya egyike volt az első felszabadult községeknek, szerbek által is lakott terület, ahol már 1944. decemberében megalakították az első szerb ifjúsági szervezetet. 1945. február 18-án pedig a viharsarki, Maros menti szerbek és szlovákok együttesen hozták létre a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontját (a továbbiakban: Front), amelynek központi székhelye Békéscsabán, majd később Budapesten volt. 1945. április 2-án szervezték meg a Bácska — Baranyai Szláv kulturális Egyesületet, mely hamarosan egyesült a Front-tal. Ekkor már a délszlávok által is lakott településeken megalakultak a Front helyi szervezetei. A délszlávok 1946. május 19-én Baján tartották első országos kongresszusukat, ahol eldöntötték, hogy a szlovákoktól különválva önálló társadalmi szervezetet hoznak létre. Az 1945. jún. 14-től megjelentetett „Sloboda" (Szabadság) hetilapban a szlovák mellett 1946. III. 24-től horvát-szerb szlovén nyelven is írnak. A felszabadulás utáni első önálló délszláv hetilap a „Nase Novine" (A mi újságunk) 1946. okt. 20-án jelent meg Budapesten. — A „kalendarok" (naptárok) folyamatosan jelentek meg, — kivételt képez az 1947-es esztendő — 1948-tól a Szövetség kiadásában. A második kongresszusukat 1947. október 5—6-án Bácsalmáson tartották. Ekkor változtatták meg a Front elnevezését a maira, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségére (a továbbiakban Szövetség). A kongresszus napirendjén előtérben volt a politikai nevelő munka és a közművelődés problémája. Ez Magyarország legrégibb nemzetiségi szövetsége. 1945-től számítja létezését, amikor elsősorban politikai szervezetként alakult ki. 1947. dec. 14-én Josip Broz TITO a JSZSZK elnöke és marsall, delegációjuk élén — felszabadulásunk után elsőként érkezett baráti látogatásra hazánkba — budapesti látogatása során fogadta a Délszláv Szövetség delegációját is, melyben a mi megyénk küldötte is jelen volt. A népi demokrácia erősödésével és a reakciós erők vereségével számtalafí