Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

hogy az egész folklór színre került (népviselet, használati eszköz stb . .). Az est anyagi bevételét mindig valami nemes cél érdekében — könyvtárfejlesztés, iskolai nevelés — a nemzetiségi hagyományok ápolására fordították. A vacsora és táncverseny a húszas évektől elmaradt. Lelkesedés, tenniakarás jellemezte ezt a nemzedéket. Akkor még nem voltak olyan kommunikációs eszközök, amelyek megszakíthatták a falusi színjátszó hagyományokat. A második világháború, az 1940-es évek viszont átmenetileg megszakították ezt a folyamatosságot. Ma már a „prelo" színdarab nélküli vegyes műsoros táncos est, ha úgy tetszik, „bál". Ettől függetlenül a régi hagyomány él és a szomszéd községekből egymás prelójára eljárnak, míg Bajára az egész megyéből, sőt újabban az ország más tájairól is eljönnek. Igaz ma már itt nem ritka dolog a jugoszláviai kiváló vendégművészek felejthetetlen fellépése sem. A bemutatott fonó „prelo" szerkezetének alakulásában tehát három fokozatot figyelhetünk meg: a.) első fokon családi munkaalkalom, amelynek kísérőjelensége a szórakozás.; b.) másodfokon olyan családi mulatság, amit valakinek a tiszteletére rendeznek meg, de még kísérőjelensége lehet a munka; c.) harmadik fokozatán teljesen leválik róla elsődleges funkciója: az, hogy társas mnukavégzési alkalom volt egykor. Ebből a legutóbbi fejlődési fokozatból jött létre azután a társadalmi igények alapján az előbb már említett, napjainkra is jellemző „veliko bunjevacko prelo" báli mulatság. A leírtakból is kitűnik a horvát-bunyevác népi kultúrkincs felmérhetetlen gazdagsága, kedvessége, egyszerűsége. II. A DÉLSZLÁVOK BUNYEVÁCOK —SOKÁCOK— SZERBEK ÉLETE, KULTÚRÁJUK VIRÁGZÁSA A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG Gyökeres fordulatot nekünk a kettős elnyomás alóli felszabadulásunk hozott. A felszabadulás első pillanatától kezdve a fejlett nemzetiségi öntudattal rendelkező és haladó politikai nézeteket valló délszlávok a magyar nép haladó erőivel, elsősorban a kommunistákkal együttműködve hozzáláttak az ország újjáépítéséhez, az új helyi néphatalom kiépítéséhez, a reakció és a fasizmus maradványai elleni harchoz. A bunyevácok által is lakott községekből, de máshonnan is sokan már a megelőző időkben is önként vettek részt a népfelszabadító harcokban, a partizánmozgalomban és a Vörös Hadseregben is tevékenyen vettek részt. „I oni su dali svoj udio" .... (Ők is részesei voltak) cím alatti tanulmányával Vélin István emléket állított a bácskai bunyevácok, sokácok és szerbek a Jugoszláv Népfelszabadító Hadseregben nyújtott tevékenységükről. Itt említjük meg, hogy a Magyar Ellenállók Anti13 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 193