Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

javaslatot és kimondta, hogy a szervezés alatt álló felső népiskolában „tekintettel a város és vidéke kiváló szükségeire, abban a földművelés, állattenyésztés és gyümölcstermelés, s általában a terményiparhoz kívántató segédtanfolyamokra az elemi népiskolából kikerült és 12 éves életkort meghaladó fiúgyermekek oktattassanak".

59 Hamarosan megváltozott azonban az iskola fontosságáról alkotott vélemény, a város ugyanis néhány hónappal később megkísérelte, hogy lemondjon az iskolaalapítás vállalt kötelezettségéről. 1870-ben beindult az állami reáliskola első osztálya, és mielőbb meg akartak nyitni egy gazdaképző iskolát. A VKM-hez intézett kérelmükben a város illetékesei kifejtették, hogy a szervezés alatt álló felső népiskolában kettő kivételével ugyanazokat a tantárgyakat tanítják majd, mint az alreáliskolában és a felállítani tervezett gazdaképző iskolában. Kérték, hogy e két iskola működése mellett mentesítsék a várost a felső népiskola felállításától.

60 A VKM nem teljesítette a kérést, ragaszkodott az iskola beindításához.

61 A gazdasági tanfolyammal egybekapcsolt felső népiskola 1872. december 7-én kezdte meg működését, 44 tanulóval.

62 A következő években megnyílt az iskola második és harmadik osztálya, de a negyedik osztály beindítására csak az 1877/78-as tanévben került sor. A negyedik osztály tantervében előírtak megvalósításához ugyanis feltétlenül szükség volt gyakorlókertre, ami addig nem állt rendelkezésre. A területét ugyan még 1873-ban kijelölték

63

, de a felszerelése, és így oktatási célokra való alkalmassá tétele csak 1877-re valósult meg.

64 A gyakorlókert teljes felszerelése 1879-ben fejeződött be, de ekkor már csak néhány tanulója volt az iskolának. A minisztérium felszólította a várost, hogy törekedjék a tanulók számának növelésére, mert „az iskola s költséggel felszerelt gazdaságának a vidék földmívelésére jótékonyan ható működése csak akkor várható, ha az iskola látogatói jelentékenyebb számban mutatkoznak".

65 A tanulói létszám azonban nem emelkedett. Az iskola e gondját tárgyaló közgyűlés kimondta, hogy ha nem sikerül életképessé tenni, akkor meg kell szüntetni.

66 A közgyűlésen kiküldött szakértői bizottság úgy értékelte, hogy az iskola a gazdaközönség közönye miatt nem felelt meg a várakozásnak. Az iskola megszüntetésével nem értett egyet, mert „egy gazdasági iskola ezen a vidéken nélkülözhetetlen szükséget képezvén, szervezetének átalakítására volna szükség, mely által a fősúly a gyakor59 Kgy. jkv. 1/1870. 60 Ua. 195/1872. 61 PÁSTHY: i. m. 126—127.1. 62 Kgy. jkv. 711/1872. 63 Ua. 206/1873. 64 Ua. 386/1877. 65 Ua. 43/1879. 66 PÁSTHY: i. m. 127—128.1.