Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

lati oktatásra fektettetnék. E célból szüség lenne a gazdaság teljes berendezésére és arra, hogy a növendékek — miként a már létező néhány földmíves iskolában — az intézetben lakjanak, mi által az egész Duna-Tisza közötti nagy vidék tanszükséglete fedeztetnék". A th. bizottság egyetértett ezzel a véleménnyel és a 200 holdas gyakorlógazdaságot a meglévő gazdasági épületekkel és minden felszerelésével együtt felajánlotta az államnak egy létesítendő földművesiskola céljaira.

67 A Földművelésügyi Minisztérium azonban elzárkózott a kezdeményezés elől arra hivatkozva, hogy a korábban megindult iskolaszervezések minden rendelkezésre álló anyagi erejét felemésztik. Csak 1894-ben vette át az intézményt, a gazdasági szakoktatással egybekapcsolt felső népiskola az 1895/96os tanévben szűnt meg. Az Állami Földmívesiskola az FM és a város között 1894. december 7-én létrejött szerződés alapján kezdte meg a működését. A város a 200 holdas gyakorlókertet és a hozzá tartozó felszerelést azzal a feltétellel adta át az államnak, hogy a beinduló iskolában 30 bentlakó és 20 bejáró tanuló — köztük 4 kecskeméti — ingyenes ellátást és képzést kap. Az iskola 1895 novemberében indult be, Grasselli Miklós igazgató vezetésével.

68 Gyors fejlődésnek indult, már az 1897/98-as tanévben 350 kötetes könyvtára volt.

69 Az iskola a vidék gazdálkodóinak képzéséből is részt vállalt, telenként ún. téli gazdasági iskolát szervezett. Ezekre a 8 hetes tanfolyamokra 18 évesnél idősebb, írni-olvasni-számolni tudó gazdaifjak jelentkezhettek. A költségeket az FM fedezte, a tanulmányi idő alatt nemcsak az oktatás, hanem az ellátás is ingyenes volt.

70 Polgári leányiskola A leányoknak az elemi iskolainál magasabb szintű oktatása Kecskeméten 1852-ben kezdődött. Ekkor egy kétosztályos rk. nőnevelde kezdte meg a működését Tóth Lajosné irányításával. A leányok itt kézimunkázni, zongorázni, rajzolni és franciául tanultak. A felekezeti egyenlőség jegyében 1861ben egy hasonlójellegű protestáns iskola alakult.

71 A leányok képzésének ezen a gyakorlatán csak a népoktatási törvény megjelenése változtatott. A törvény 67.§-ára hivatkozással mondta ki a th. bizottság a két nőnevelde megszüntetését és egy háromosztályos polgári leányiskola létrehozását. Az 67 Kgy. jkv. 184/1882. 68 GRASSELLI Miklós: A kecskeméti m. kir. földmívesiskola gazdaságának leírása és üzemterve. Magyaróvár, 1908. 3. 1. 69 PÁSTHY: i. m. 131. 1. 70 Kecskeméti Lapok 1902. október 26. 3. 1. 71 PÁSTHY: i. m. 57—59. 1. 2 Bács-Kiskun megye múltjából IX.