Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

a 30 év sokat jelentett a nemzetiségi öntudat fenntartásában. Mandic tankönyveket is ír és népmeséket gyűjt. Tevékenységéről bővebben olvashatunk a „Narodni Kalendar" 1975. évi 63. oldalán. „A magyar közalkalmazottak almanachja" 1942. Bp. kiadott 260. old. többek közt olvashatjuk róla: A bunyevácok között vezető szerepe volt. A szerbéra alatt (régi Jugoszlávia) sokat tett a magyar tanítók érdekében. Antunovic segítette a Karlo MILADINOVIC szerkesztette újságokat is pl. „Suboticki glasnik" (Szabadkai Híradó) kiadását. Ivan MIHALOVIC (1820—1877) a bajai származású tanítóképzős tanár tankönyvírással, az első bunyevac nyelvtanírással („Pocetnica", Skolski razgovor") és elsőként Petőfi műveinek bunyevac és sokác nyelvre való fordításaival tette magát emlékezetessé. Josip Jukic MANIC (1841—1881) költő és Andrija IVANIC (1888—1930) ugyancsak Petőfi verseket is fordítanak. Paja KUJUNDZIC pedig a „Suboticka Danica" kalendar szerkesztésével tűnt ki 1884—1914-ig. Blasko RAJIC (1878—1951) ismert szerkesztő, népdal- és mesegyűjtő. Jó elbeszélő. A népköltészetet külön műfajba csoportosítja és elemzi. Pl. Svatovske, kraljicke. Nikola KUJUNDZIC legismertebb költeménye a „Na veliko prelo 1879", melyet Stipan MUKIC meg is zenésített. Sokan még ma is helytelenül a bunyevácok „himnuszának" mondják, mivel a „prelo"-kat általában ezzel a dallal „Kolo igra . . ." kezdik. Igaz a dal népszerűségét bizonyítja az a tény is, hogy egyéb társas vagy családi összejöveteleken sem kerül feledésbe. Nem egyszer tűzi műsorra a jugoszláv tv és rádió sem. Ott is népszerű, mint legújabban nálunk is a „Hej bunyevci na severu Backe" c. dal. (Hej bunyevácok Felső-Bácskában) A „bunyevácok és Bácska történésze" néven ismert a Bácsalmáson született Ivan EVETOVIC (1860—1923), akit a magyar országgyűlésbe 1912-ben választottak be. A régi Jugoszláviában pedig a bunyevac és sokác oldal vezetőjeként azok képviseletében szintén tagja volt a jugoszláv parlamentnek is. Bács-Bodrog megyei Irodalmi Társaság választmányi tagja. Legjobb munkáit magyar nyelven írta és jelentette meg. Munkái: Bács vármegye múltja, a bunyevácok és sokáczok történetéből; Képek Baja város múltjából. Több egyháztörténeti értekezést írt a Kath. Szemlében. Költeményeket fordított francia, német, olasz, spanyol, angol költőktől. A „legnagyobb és legjobb" bunyevac költő — Ante — EVETOVIC — MIROLJUB (1862—1921) Iván testvéréhez hasonlóan pap volt, aki előkelő elismerést szerzett a horváth irodalomban munkásságán keresztül. Lírai költeményei a szülőföld szeretetéről szóltak. Néhányat belőlük meg is zenésítettek. A bunyevácok között a legnépszerűbb még ma is éneklik a Jorgovane, jorgovane . .., mely önálló válogatású „SRETNI

I NUJNI í ASI" (Öröm és bánat órái) című verseskötetében jelent meg (1908).