Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

A „horváth testvérekkel" való irodalmi egység érdekében pedig néhány művet ije-ző nyelvváltozatban írt. Kísérlete sikertelen volt. Követői is kísérleteztek a helyesírás véglegesítésével. Kezdeményezéseit átvették munkatársai, volt tanítványai és az ő utána következő író- és költőnemzedék. Példaképpé vált. Antunovic a szó nemes értelmében igazi népművelő volt, akinek munkássága kezdetét jelenti a bunyevácok nemzetiségi, irodalmi és nyelvi újjászületésének.

12 A korszak Magyarországának égetően fontos, Kossuth és Deák szerint egyaránt rég megkésett polgári reformja, az egyház és az állam szétválasztásának kérdésében Antunovic véleményét osztály helyzete befolyásolja. Ez a polgári fejlődés szempontjából retrográd állásfoglalásnak minősül. Ha az első bunyevac lap tevékenységét mérlegeljük, nem szorítkozhatunk nyílt vagy közvetett politikai tevékenységének vizsgálatára, hiszen nemcsak politikai lapról van szó. Kulturális és ismeretterjesztő tevékenységével Antunovic népművelő missziót teljesített. Az utókorra pedig értékes és feldolgozásra váró kultúrtörténeti és néprajzi adatokat hagyományozott. A bunyevac irodalom új szakaszának követői Kitűzött témánkhoz visszatérve ezúttal akikről szólunk csak vázlatosan, utalással áll módunkban a címben szereplő témában véleményt nyilvánítani egészen Ivan Petresig. Rajtuk kívül még mások is vannak. Nincs arra terünk, hogy mindegyikük munkásságát ismertessük. Antunovic tanítványai, követői nem nyugodtak bele abba, hogy a bunyevácok lap nélkül maradjanak. Ezért a „Vila"-t, amely eddig az újság mellékleteként jelent meg, már 1873-ban újból megindítják, de már önálló lapként, hasonló céllal és tartalommal. Ezt is hamar betiltották, 1875-ben. Az újság, mint mindig alkalom volt az írói tehetségek felkutatására. Ezek oldalán kezdték többek közt szárnyaikat bontogatni Blaz MODROSlC — szerzőtársa is — (1839—1900) Stjepan GRGIC — KRUNOSLAV (1836—1914). Ez utóbbi támogatásával a „Vila" újból megjelent Baja (ill. Bajaszentistván) székhellyel — mely Suboticával — Szabadkával együtt a bunyevácság központjának számított —, sajnos csak rövid időre 1876 augusztusáig. Antunovic haláláig negyedévenként száz forinttal járult hozzá a volt tanítványa, Mijo MANDIÓ (1857—1945) katymári tanító által Katymáron szerkesztett és Baján kiadott „Nevén" megjelenéséhez, mely 1884—1914-ig jelent meg. Ez 12 MANDIC, Marin: „Povijesno znacenje Ivana Antunovica" cím alatt méltató cikke a Narodna novine, 1982. december 23-i szám 13. p. abból az alkalomból, hogy 100 évvel ezelőtt került kiadásra Antunovic legjelentősebb műve, melyben elsőként írta meg a bunyevácok és sokácok történetét.