Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

A magyarországi bunyevac irodalom szárnybontása

11 Az első bunyevac származású írók már a XVII. sz. végén jelentkeztek. A bunyevac irodalom szárny bontása, megteremtése Mihajló R ADN IC (1636 —1703) tudományban jeleskedő kitűnő szónok tanár — később teológus — ferences nevéhez fűződik. Vannak, akik személyének tulajdonítják az utolsó nagy áttelepítés szervezését is. Hisz Boszniából ideszármazott szülők gyermeke, aki már Kalocsán született mint az új hazába költözöttek első generációjához tartozó tagja. 1683-ban Rómában horvát nyelven könyvet tett közzé. Még másik három müve is megjelent. Az ő tevékenységétől Antunovic fellépéséig terjedő szakaszt tekintjük a bunyevac irodalom első korszakának. A XVII—XVIII. sz. bunyevac írói egy kivételével mind ferencesek. Ehhez hozzátehetjük, hogy a XVIII. sz-ban egész Magyarország kultúrája az 1780as évek nagy fordulatáig döntően egyházi jellegű volt. Műveik egyházi és népköltészeti jellegűek. Latinul és bunyevácul írnak. Nyelvüket a népnyelvhez közelítik, amely tele van tájszavakkal, turcizmusokkal és germanizmusokkal. Különösen a korszak vége felé jelentkezett a tudatos, nép felé fordulás, amely azután a felvilágosodásba torkollott. A népnyelvet az irodalomba a budai Lovro BRACULJEVIC (1685— 1738) a filozófiai és a teológia professzora vezette be. Továbbra sem a teljesség igényével Antun BACIC, Antun Josip KNEZEVIC, kalocsai kanonok, ők leginkább fordítással foglalkoztak: olasz, spanyol, latin, német nyelvből. Petar LIPOCEVIC pedig 1785-ben Baján halt meg, 1779 bunyevac nyelven ott adta ki Pjesmarica „bunjevackih narodnih pisama" (Bunyevac népdalok daloskönyve) c. művét. Ismertek még Ivan AMBROZOVIC, Luka KARAGIC (1681—1754) imakönyveikről és Luka ClLIC Bajáról, aki 1731 —1733-ig az ortodox (katolikus) hitre téritett százhetven személyt a luteránus és a kálvinista szektából. Eme korszak legtermékenyebb költője, írója és tudósa a szintén budai Mirko PAVIC (1696—1780). Baján is tanított. Több mint 20 művet írt, nagy részét „illír" nyelven. 1754 és 1780 között ő szerkesztette Budán a Kalendar ilirski-t (Tllir kalendárium'). A XVIII. sz. végi bunyevac irodalom legnagyobb alakja Grga PESTALIC (1755—1809), a bajai gimnázium kitűnően képzett tanára és gvardián, a filozófia doktora. Az első bunyevac, aki az új hazában doktorált 1779-ben Budán. Filozófiával, teológiával és szépirodalommal foglalkozott. Nem csak egyházi jellegű műveket ír. Pl: Utishenje ... illir nemzetiség javára. Neve első művével vált ismertté, mellyel nagy népszerűségre tett szert — a „Dostojna 11 E résznél forrásként felhasználtam KUBATOV Anasztázia és MILÁNKOV Anna kéziratot i. m. is. 12 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 177