Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

— gazdasági ismétlőiskola létesítését írta elő a minisztérium. Ezt megvalósítandó a tanügyi bizottság azt javasolta, hogy általános ismétlőiskolai fiúosztályokban a földművesiskolai tanárok heti egy órában tartsanak a gazdálkodással kapcsolatos előadásokat.

53 A gazdasági ismétlőiskolai oktatás úgy a pusztákon, mint a városi iskolákban az 1900/190l-es tanévtől vált általánossá. Közgyűlési határozat mondta ki, hogy ettől kezdve valamennyi ismétlőiskolai tanulót a gazdasági ismétlőiskolai tanterv szerint kell tanítani.

54 Gazdasági felső népiskola 1857-ben lehetőség volt arra, hogy állami gazdasági iskola nyíljon Kecskeméten. Az iskola idetelepítésének az volt a feltétele, hogy mérsékelt összegű haszonbérért átengedjen a város 400 hold földet és hozzájáruljon az iskola építési költségeihez.

55 A szükséges földterületet felajánlotta a város, az építkezés költségeiből azonban nem tudott részt vállalni, így az iskola létesítése csak terv maradt.

56 1861-ben, amikor a városi alreáliskola megszüntetéséről folytak a tárgyalások a Helytartótanáccsal, a tanügyi bizottság úgy látta, hogy megmenthető lenne az iskola egy gazdászati tanfolyam hozzákapcsolásával. De ez az elgondolás is csak terv maradt, az iskola még 1861-ben megszűnt.

57 Egy gazdasági iskola létesítésének ügye legközelebb csak 1869-ben vetődött fel ismét, a népoktatási törvény megvalósítása kapcsán. Az iskolaalapításról tartott értekezleten Molnár András miniszteri osztálytanácsos így foglalta össze az iskoláról előzetesen kialakított elképzelést: „Felsőbb népiskola állíttatnék három évi tanfolyammal, mely egyszersmind földmívelési, gyümöcsfatenyésztési és gyümölcskezelési szakiskolának is felszereltetvén, abba a 12-ik évet betöltött s általában az elemi iskolából kikerült fiúgyermekek vétetnének fel." A th. bizottság hozzájárult az iskola felállításához.

58 A részletek kidolgozásával megbízott tanügyi bizottság azt javasolta, hogy az iskolát a város költségén szervezzék meg. A bizottság szerint az induláshoz szükséges épületeket és a 200 holdas gyakorlókertet, valamint a 3 rendes és 1 segédtanár fizetését biztosítani tudja a város. A th. bizottság elfogadta a 53 Ua. 12/1900. 54 Ua. 35/1900. 55 BKML. Kecskemét város tanácsülési jegyzőkönyve (a továbbiakban: tanácsi jkv.) 344/ 1857. 56 Ua. 66/1858. 57 BKML. Kecskemét város közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban: közgyűlési jkv.) 205/1861. 58 Ua. 491/1869.