Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

az álláspontja az új, általános jugoszláv lexikonnak is (Enciklopedija Leksikografskog zavoda, II. kiadás, Zagreb 1966., I. kötet, Bunjevci szócikk).Az idézett jugoszláv lexikonok, ill. enciklopédiák szerint a bunyevácok eredetileg a Svilaja hegytől északra a Dinara hegység mentén elterülő vidéket lakták. A Rákóczi-szabadságharc idején a bunyevácok a nádasokba, Péterváradra és Szegedre menekültek, majd visszatértek falvaikba. Ezzel a letelepedéssel véglegessé vált a lakóhelyük, csak kisebb belső migrációkról beszélhetünk, amit Cothmann udvari tanácsos rendezési és telepítési tervei véglegesítettek. Mivel Bácska mezőgazdaságilag jelentős, az udvar megkezdte a németek és magyarok szisztematikus betelepítését a bunyevácok lakta községekbe a XVIII. században. Az ezt követő időszak békésebbnek tűnik. Az itt élő bunyevácok földműveléssel, pásztorkodással foglalkoztak. Földesuraik mindent elkövettek, hogy jobbágysorba kényszerítsék őket. A korszak perirataiban, a pestisjárványok és az 1848—49-es szabadságharc dokumentumai között találunk róla említést. A fenti rövid történeti áttekintés forrásai nagyrészt ellenőrizhetetlenek. A témával foglalkozó magyar és jugoszláv kutatók, úgy a régiek, mint a maiak hivatkozásai nem mindig tudományosak. A téma monografikus feldolgozásának hiánya miatt használtuk őket. A XIX. sz-ban a bunyevácok kizárólag mezőgazdasággal foglalkoztak. Polgárságuk a háborúskodások és a rövid békés fejlődés időszakában nem tudott kifejlődni és csak a század végén jelentkezett. Kisszámú értelmiségük egyházi jellegű volt és szintén csak a századfordulóra erősödött meg. Az a kevés bunyevac, aki nemesi rangot kapott és bejutott az uralkodó osztályba, anyanyelvét és kultúráját mint alacsonyabbat, elvesztette. Csak egyházi elemi iskoláik voltak, és néhány gimnázium ahol néhány órában tanították az „illír" nyelvet. Figyelemre méltó népismertetést olvashatunk a bunyevácokról Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban Bellosics Bálint — egykori bajai Tanítóképző Intézet tanára — a századforduló egyik neves kutatójának megfogalmazásával. Folklorisztikai kutatásai mellett nagyobb érdemeket vívott ki magának sokrétű népismertetéseivel is, amelyekben jó arányérzékkel, teljességre törekvő képet ad az egyes népcsoportok népi kultúrájáról.