Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

lis értékű anyagot tartalmaznak. Ezek sokféle adatot közölnek mind a magyarság, mind pedig a nemzetiségek életére vonatkozóan. A hazai délszlávok népi kultúrája csak részben ismert a magyar és hazánkban élő más nemzetiségiek előtt — akikkel több évszázada együtt élünk — , ezúttal ízelítőt, hírt kaphatnak belőle. Sajátos színfolt ez hazánk etnikai térképén, mellyel névtelen és jeles embereknek állítunk ezzel maradandó emléket. Az olvasó, ha nem is a teljesség igényével, de a legteljesebb leírást kapja kézhez ezzel, mert ilyen áttekintés még nem jelent meg a magyarországi bunyevácokról. Népszerűsítő ismeretközlés szándékával adjuk közre a mintegy háromszáz év eseményeinek áttekintésére törekedve, a kor hű képébe beleágyazva. Az együttélő nemzetiségek hagyományainak feltárása bevilágít a múltba, előtűnnek a közös gyökerek, világossá válik a kultúrák kölcsönös áthatása. A szomszédos országokhoz is elvezethet. A múltbeli kapcsolatok, a múltbeli egymásra utaltság — vagy ellenkezőleg, a valóban oktalan viszálykodás — megvilágítása, ugyanakkor a jelen kapcsolatok, egymásra utaltság reális értelmezését teszi lehetővé. így jutunk el a múltból a jelenig, falutól a városig, a helyitől, a nemzetköziig is. A társadalmi és nemzetiségi múlt konfliktusai, tragikus és felemelő mozzanatai, az új élet, a felszabadulás óta kibontakozott építő munka eredményei intő és lelkesítő példák a további erőfeszítésekhez. E munka értékesebb — érdekesebb részei ilyen értelemben új utakat nyithatnak a szocialista tudat, az internacionalizmussal átszőtt hazafiság fejlesztéséhez. Ezúttal a teljesség igénye nélkül — az írás terjedelme is határt szab — megkíséreljük, hogy számvetést — áttekintést adjunk a gyökerektől, a kezdeti időszaktól napjainkig, különös tekintettel a megyénk legnépesebb délszláv etnikumáról a horvát bunyevácokról, azok közművelődéséről. Bács-Kiskun megye a többnemzetiségű megyék közé tartozik. Területi elhelyezkedés szerint a legtöbben közülük a bajai járásban élnek. Hazánkban a mi megyénkben él a legtöbb délszláv, a déli határhoz közel. Becsült adatok alapján számuk eléri a húszezret. Igaz, az 1980-as népszámlálási adatok szerint ez kevesebb. A létszámról most sincsenek a tényleges helyzetnek megfelelően, megbízható adatok. Mielőtt ismertetnénk a bunyevácok történetét, szólnunk kell arról, hogy kik is a délszlávok és ezen belül a bunyevácok? Urosevics Daniló szerint: A „magyarországi délszlávok" elnevezéssel ma általában a mai Jugoszláviában egyesült szerb, horvát és szlovén nemzet magyarországi csoportjait, szórványait szoktuk összefoglalni. Régebben (de napjainkban is) a „délszláv" fogalmat sokszor rosszul, helytelenül értelmez-