Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában
A népoktatási törvény szellemének megfelelő ismétlőiskolai oktatás Kecskeméten 1881-ben kezdődött. A város ekkor a 12—15 éves fiúk részére 6 ismétlőiskolai osztályt szervezett. Ezekben 8 hónapon át, októbertől májusig heti két alkalommal, 4 órában folyt a tanítás. A pusztai iskolákban ugyanettől az időtől vasárnaponként 2 — 1893-tól 3 — órában tanították a gyermekeket az ismétlőiskolai oktatás keretében. A lányok számára az 1882/83-as tanévben nyitottak 3 osztályt a város belterületén. 48 A népoktatási törvény alapján 1877-ben kibocsátott ismétlőiskolai tanterv feltételezte, hogy oda csak az elemi népiskola 6. osztályát elvégzett tanulók kerülnek. Kecskeméten ez nem így volt, ezért 1894-től azon tanulók számára, akik 12 éves korukig nem végezték el az elemi iskola negyedik osztályát, előkészítő osztályokat szerveztek. Az itt tanulók a következő tantárgyakat tanulták: olvasás, írás, fogalmazás, számtan, egészségtan, polgári jogok és kötelességek. 49 A VKM 60 764/1896. számú rendeletének hatására a pusztai iskolákban 1897-ben gazdasági ismétlőiskolák szervezése kezdődött. Az első évfolyam az 1898/99-es tanévben indult be a kisfái, az ágasegyházi és a pusztaszeri iskolában. 50 Nem sokkal később a városi iskolákban is megkezdődött a gazdasági ismétlőiskolák szervezése. 51 A városi tanács a pusztai iskolák átszervezését tekintette elsődlegesnek, előbb ott szerette volna maradéktalanul megvalósítani ezt az oktatási formát, mert úgy vélte, ott van rá nagyobb szükség. Az iskolaszék nem értett egyet a tanáccsal és a jelentkező — és a tanács által felhozott — anyagi gondokat a városi gyakorlókertek felállítása alóli mentesség megszerzésével próbálta megoldani. Javaslata szerint a városi gazdasági ismétlőiskolákban csak az elméletet oktatnák a tanulóknak, a gyakorlati tudást „a városi műkertben, a földmíves iskola földjén, az állami szőlőtelepen és a vincellér iskolában, esetleg valamelyik közeli gazdaságban vagy kertészetben a szaktanító vezetésével időnként rendezett kirándulásokon sajátítanák el". Azzal egyetértett az iskolaszék, hogy a pusztákon nagyobb szükség van a gazdasági ismeretekre, ezért azt javasolta, hogy valamennyi pusztai tanítót vonják be a munkába, a többletmunkájukért járó bért pedig próbálják meg a VKM-től megszerezni. 52 A VKM vállalta a pusztai tanítók díjazását azzal a feltétellel, hogy rendelkeznek a szükséges gazdasági ismeretekkel. A város belterületére egy általános — tehát szaktanító nélküli 48 PÁSTHY: i. m. 54. 1. 49 Ua. 54—55. 1. 50 Iskolaszéki jkv. 69/1898. 51 Ua. 92/1898. 52 Ua. 80/1899.