Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

egytanítós pusztai iskolákban az oktatás szüneteltetését jelentette, egyes iskolákban alig volt tanítás az 1917/18-as tanévben. A 4—6. osztályok elnéptelenedtek, a gazdasági ismétlőiskolai osztályok be sem indultak.

44 A pusztai iskolák a helyzetükből adódóan különleges szerepet töltöttek be környezetük kulturális színvonalának emelésében. Könyvtáraik nemcsak . tanári és ifjúsági, hanem egyben népkönyvtárak is voltak. A könyvállományuk nem volt nagy, az 1897/98-as tanévben pl. alig haladta meg az 1300 kötetet. (A belső elemi iskolákban ugyanekkor kb. 1000 kötet volt található.) 1904-ben a 28 pusztai iskola közül 22-ben volt iskolai és népkönyvtár, a fennmaradó 6 iskola 1906-ban kapott könyvtárat.

45 De nemcsak ezek álltak az érdeklődő lakosság rendelkezésére, hanem az ún. vándorkönyvtárak is. Ezeket a VKM, illetve a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége utaztatta meghatározott program szerint. A vándorkönyvtárakat is a pusztai tanítók kezelték, ezzel is erősítve az iskolák kulturális központ jellegét.

46 Ismétlőiskolák Az ismétlőiskolák elődjének tekinthető vasárnapi iskolák, mint korábban már említettük, 1855-től ismertek Kecskeméten, amikor a fiúk számára két ilyen felekezeti iskola nyílt. Az 1856/57-es tanévben a lányok előtt is megnyílt ez az iskolatípus, — a fiúkhoz hasonlóan külön a rk. és a ref. vallásúak számára. Ezek azonban igen rövid életűeknek bizonyultak és a 60-as évek elején megszűntek. A népoktatási törvény megjelenése után ismétlőiskolákként keltek életre. Az ismétlőiskolák törvény szerinti megszervezését mind az iskolaszék,mind a tanfelügyelői hivatal sürgette, a megvalósításra azonban csak évek múlva, és akkor sem egészen a törvény előírásainak megfelelően került sor. Az iskolaszék 1875-ben terjesztett javaslatot a közgyűlés elé, amelyben arról szólt,hogy a város központjában, valamint a IL, IV. és a X. tizedben be kellene indítani az ismétlőiskolákat, mégpedig úgy, hogy azokban vasárnaponként 8-tól 1 l-ig folyjon tanítás. A th. bizottság egyetértett a javaslattal, de mivel az éves költségvetésben nem szerepelt az iskola működtetéséhez szükséges összeg, a megvalósításra nem látott lehetőséget és elodázta a döntést.

47 Az ügy ezzel néhány évre lekerült a napirendről és a vasárnapi iskola továbbra is csak mint a tanoncok képzését szolgáló oktatási forma működött. 44 Ua. 60/1918. 45 Ua. 84/1904, 23/1906. és PÁSTHY: i. m. 52. 1. 46 Kecskeméti Lapok 1905. április 13. 3. 1. és 1905. november 28. 2. 1. 47 Kgy. jkv. 99/1875.