Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

LEVÉLTÁR A XVIII. SZÁZADBAN Az első és második levéltárrendezés kora A század első felében még csak a város írásait, azok megőrzésének fontosságát emelik ki: „ ... a Városnak kezemben forgó írásit, hogy el ne tévelyedgyenek conserválom, magam írásival az igasságot hamisra nem fordítom..." fogadta meg a város jegyzője.

37 Valamivel később (valószínűleg az 1740— 50-es években) pedig így esküdtették a nótáriust":... a gondviselésed alatt lévő mindennemű írásbeli actáit a városnak, szorgalmatossan meg tartván, azokbul sem in originálibus, sem in paribus akár kinek is, Bírák Uraimék hirek nélkül csak egyet is ki nem adsz."

38 A városi levéltárat legkorábban Somogyi András tanácsnok bűnügyével kapcsolatban említik: „A városnak, a levéltárában letéteményezett pénzét meglopta".

39 Tehát a városi pénztárat is a levéltárban őrizték, ami egyben azt is jelenti, hogy a főbírón és főjegyzőn kívül a másodbíró is mindig hozzáférhetett, mert ő kezelte a város pénzügyeit.

40 A század utolsó harmadában mutatkoznak első jelei a város múltja iránti érdeklődésnek, valószínűleg a földesurak növekvő követelései, a puszták elvesztése miatti súlyosbodó gazdasági nehézségek vezettek oda, hogy jogállásukon változtatni kívánjanak. E cél érdekében még anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza, és 1784-ben megkezdték a földesúri jogok megváltását. Érdekes emléke e törekvéseknek egy levél, amit Kolozsvárról írt Ladányi Gergely. A főbíró u. i. kiküldte Erdélybe az akkori adószedőt és az egyik 37 IV. 1504. y) Vegyes iratok. IV. téka. Esküminták között található különálló lap, keltezés nélkül, hátuljára feljegyezve: 1726. Teljes szövege: „Én N:N: Esküszöm az élő Istenre Hogy, az felvállalt Nótáriussági hivatalomban tellyes tehetségemmel hiven és szorgalmatosan eljárok, bits Biráimnak, és az egész bits Tanácsnak a' Város közönséges Dolgát illető állapotokban kész engedelmességgel szavokat fogadom, a Városnak kezemben forgó irásit hogy el ne tévelyedgyenek conserválom, magam írásival az igasságot hamisra nem fordítom, a Városnak Titkait magamban tartom, és szükség kivül senkinek sem revelálom, annyival inkább, se addig miglen ezen hivatalban leszek s azután is ha történnék resignálásom, a Város ellen, annak kárára semmi uton és módon akármi nevel nevezendő p(rae)textus alatt nem agalok, sőt ha mást tapasztalnék is aki a Városnak legg kissebb káráb ... is munkálkodnék, azt akadályozni tellyes tehetségemmel el nem mulatom. Kire Isten eng . .." 38 U.o. Libellus continens formulas juramentoru .. . pro diversitate officiorum adaptatus ab antiquo usu nuptas Kecskémé tini. 1735. A római katolikus vallású tisztségviselők esküd tetése céljából készített kisméretű könyvecskében található utólagos bejegyzés: „Az Várass Nótáriussá esküdtetése." A jegyzői esküt követően található, még későbbi bejegyzés: „Formula Juramenti Zingaria Judicis", keltezése 1765. Tehát a jegyzői eskü 1735 és 1765 között keletkezett. 39 BALANYI Béla i.m. Kézirat. 58. p. 40 BÁLINTNTNÉ MIKES Katalin: Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században. Bács-Kiskun megye múltjából. 2. Kecskemét, 1979. 29. p.