Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

jegyzőt (vagy írnokot), mert — valószínűleg egy püspöki látogatás alkalmából — úgy értesült, hogy ott Kecskemétre vonatkozó oklevelek találhatók. A két küldött — miután a szebeni Kormányzóságon engedélyt kapott a kutatásra — a gyulafehérvári konvent levéltárában 2 kecskeméti vonatkozású oklevelet is talált, s mindkettőnek a hiteles másolatát megrendelte Kecskemét város részére.

41 A levéltár iránti érdeklődés növekedését mutatja az is, hogy 1777-ben külön tanácsi határozatot hoztak a felügyelet megszigorításáról:„Senkinek ezután a pörösök közül, sem azok ágenseinek semmiféle protocollum sem az olvasásra sem kiírásra ne communicáltassék hanem ha kinek valamire szüksége leszen kérje Biró Uramtól, ki is a nótáriusok által mind azokat szokott mód szerint expediáltassa".

42 A levéltár rendezésére való törekvésnek azonban ekkor még nincs nyoma, Mária Terézia utasításai u. i. csak a szabad királyi városokat érintették.

43 1789-ben, a városi ingóságok leltárában szerepel a levéltár helyisége: „Az Archívumban. Ajtó, borított plehekkel és jó sarkokkal. 2. — Ablak, téli külső és belső üvegekkel, külső vasrostéllyal és sarokvasakkal négyfelé nyiló. 2.". Mellette volt a jegyzői, pontosabban másodbírói iroda: „A Perceptoralis Házban. Ajtó borított pléhvel és sarokvasakkal 1. — Ablak külső rostélyokkal, üvegezéssel és sarokvasakkal, melynek a tokja nem igen jó. 2. — Hosszú láda 1. — Kisebb láda 4. — Az ablakokon vastáblák 4. — Irótábla fából 1.". Ezek után a tanácstermet és annak előszobáját írták le, majd a polgárok házát, a városgazda szobáját, 2 kamrával és az adószedő irodáját a földszinten. Az emeleten 4 vendégszoba kapott helyet. Valószínűleg különálló épület volt a „sütőház", a „profos" háza a tömlöcökkel, a kocsiszín és az istállók 44 41 IV. 1504. f) Levelek. 32. vegyes levelek között. A lemásoltatott oklevelek egyike Erzsébet királyné 1439-es elzálogosító levele volt. Ladányi Gergely 1776-ban lett a város 2. főjegyzője (ld. 1. sz. melléklet). 42 Szilády Károly jegyzetei 2. köt. LXV. Statútumok. Idézet az 1775—83. évi tanácsülési jegyzőkönyv 109. lapjáról. 43 KÁLLAI István: A városi igazgatás reformja Mária Terézia korában. Levéltári Közlemények 42. évf. 1971. 129. p. és FELHŐ Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története. Levéltári Szemle. 15. évf. 1965. 1—2. sz. 117—120. p. 44 IV. 1504. c) Vegyes iratok. Fasc. 9. No 2. 1789. A levéltári helyiség belső berendezéséről nem esik szó, lehetséges, hogy a vele egybenyíló „perceptoralis ház"-ban található ládák egy része a levéltári helyiségben volt, éppen úgy, ahogy az ablakok vastábláit is csak az irodában tüntették fel. Üléseken kívül valószínűleg a tanácsterem is irodának szolgált, sőt iratokat is tárolhattak benne, berendezése u.i. az alábbi tárgyakból állt: 1 ajtó, 2—2 ablak, „fejér portzellán kemencze 1.", 18 bőrszék, 1 fa karosszék, 1 karatlan (szék), hosszú kétrészes asztal, zöld posztó terítővel, „asztal, melynek az alja ládaforma 1.", „fekete irótábla 1. — kisded fejér téka 1. — hosszú padláda 1. — fafogas 3. — Crucifixus 1. — Képek a falon 11. — Nagyrámás mappák 2. "