Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára
A török előtti időből városunkban mindössze néhány (16 db) XII—XV. századi töredék maradt meg a XVII. századi lajstromok bekötési tábláiban, de ezek kizárólag egyházi vonatkozásúak. Kettőt közülük már a levéltár 1934. évi kiállításán is bemutattak; az egyik a kecskeméti római katolikus egyház misekönyvének, a másik egy egyházi könyvének a töredéke, az 1598 —1602-es és az 1625—27. évi lajstromok fedőlapjaiból kerültek ki. 25 Többségük azonosítatlan, valószínűleg nem is helyi eredetű. AZ ELSŐ IRATOK ÉS A LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA A törökkor első feléből megmaradt defterek bizonyítják, hogy több írástudó is élt Kecskeméten. 1546-ban Orbán diák, Ferenc diák és Diák Gergel (utóbbi 1559-ben is ), 1559-ben Fabian diák, Tomás diák, 1562-ben Ozsvar diák és Fábián diák szerepel a névjegyzékben. 26 Feladatkörük nem határozható meg, de feltételezhetjük, hogy egyikük volt a városi jegyző, másikuk pedig az iskolamester. Hornyik szerint 1591-ben Debreceni Imre volt a városi jegyző, 1595-ben István Deák, 1599—1602 között Halasi János Deák. 1600ban Szűcs Bálint fia ideiglenesen látta el a jegyzői teendőket. 27 1600-ban már két jegyző volt, lehetséges, hogy egyikük volt — éppenúgy mint a török defterekben — az iskolamester. A főjegyző fizetése volt 25 forint készpénz, 1 ruha, 6 fertály búza, „saru, cipellős", „Máthé Deák Uramnak adnak kész pénzt fr. 16, lábbelit saru, cipellés." 28 Az 1670—80-as években is két jegyző volt Kecskeméten. 29 Két állandó jegyző működése bizonyítható a felszabadító háborúk időszakában, sőt a jegyzőkre vonatkozó szórványos feljegyzésekből kiderül, hogy rajtuk kívül még egy írnokot (a „tyúkdeák"-ot) alkalmaztak. Valószínű, 25 GARZÓ József: Kecskemét th. város levéltárának tájékoztatója a Hirös Héten (1934. júl. 21—29.) kiállított okleveleiről. Kecskemét, 1934. 5—6. p. 26 KÁLDY-NAGY:Kanuni... i.m. 328—330, 335. p. — KÁLDY-NAGY: A budai szandzsák ... i.m. 173—177. p. — MÉSZÁROS LÁSZLÓ i.m. 159. p. 57. táblázaton összegyűjtötte az írástudókra vonatkozó összes XVI. századi adatot. 27 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 2. köt. Kecskemét, 1861. 27. p. jegyzetben; 31. p.; 64. p. — U.o. 56. p. : „Az Fű Bíró Uram engemet kért Város szolgájának egynehány napigh, mikor mind ell hatták az Város Deákjai, azért én Szűcs Bálint fia migh it voltam az Város házánál, az mely dolgok idémben lőttének, én azokat mind ide ez helyre irtam föl." 28 U.o. 75. p. 29 U.o. 214. p. A közbülső időszakból, 1642-ből ismerjük Kecskeméti Varga János hites jegyző (Joannes Suttoris Kecskeméti juratus nótárius) nevét (Hornyik i.m. 2. köt. 329. p.). 1680-ból pedig László Deákot (U.o. 261. p. 28. sz. oklevél), aki feltehetően Czimbalmos Lászlóval azonos. (Ld. 1. sz. melléklet)
