Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára
kisebb csapatokat távoltartottak a templomokba menekült néptől, mert pl. 1707-ben a támadó rácok sem törték át, csak körülvették. 18 Hornyik János várostörténetében világosan megállapítja, hogy „ ... városi rangra nem emeltetett...", de olyan kiváltságokkal rendelkezett, melyek révén a többi mezővárosnál kedvezőbb helyzetet tudott magának biztosítani még a magánföldesurak uralma alatt is. 19 Kecskemétnek mint önkormányzattal rendelkező mezővárosnak kellett bizonyos írásbeli tevékenységet folytatnia, sőt minden bizonnyal oklevelei, kiváltságlevelei is voltak, és az itt működő kunszék sem lehetett meg írásbeliség nélkül. A XVI. század elejéről értesülünk énekes deákjairól, tehát a török hódoltság előtt már iskolája is volt. 20 A régi iratokból azonban semmi sem maradt meg. Hornyik János várostörténetének 3. kötetében, ragályi Orbán János 1697. évi levele alapján feltételezte, hogy a török veszedelem hírére a város a jogait és kiváltságait biztosító okleveleit a Vay-családnak adta át megőrzésre. 21 Amikor 1875-ben értesült róla, hogy Deák Farkas a történelmi társulat megbízásából felkeresi a berkeszi Vay-levéltárat, megkérte, hogy az őt érdeklő iratokat másolja le, de Deák Farkasnak nem volt rá módja, és csak a regestrumból írta ki a Hornyikot érdeklő bejegyzéseket. 22 Mindezideig tehát ezeket az okleveleket kecskeméti szempontból még nem nézte át senki, pedig az előzőekben vázolt kérdések miatt szükséges lett volna a teljes anyagot összegyűjteni. A Vay levéltár, mely a 2. világháború után már hiányosan került az Országos Levéltárba, 1956-ban elpusztult, az okleveleinek kivételével. 23 Az oklevelek között feltehetően a Patócsi és Pásztói családok birtokjogait érintő írások maradhattak meg, u. i. a Vay család Pásztói Ferenc révén lett Kecskemét egy részének földesura. 24 18 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 4. köt. Kecskemét, 1866. 160. sz. SZÉKUDVARI János: Sürü sirhalmokkal rakott Jaj-halom . .. 404. p.: „Ocsmány nép, a' Templom-kerítést megszallya, Kívül a' kapukat mindenütt el-állya, ..." 19 HORNYIK i.m. 1. köt. 161. p. 20 MÉSZÁROS László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. BácsKiskun megye múltjából 2. Kecskemét, 1979. 158. p. 21 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 3. köt. Kecskemét, 1862. 13—14. p. idézi Ragályi Orbán Jánosnak, Vay Ábrahám tiszttartójának 1697-ben írt levelét ezzel kapcsolatban: „Az Várost is olyan levélre tudnám mostan igazítani, az kiben az régi Királyoktul adatott szabadsága az Városnak meg vagyon. Király Dézmájával is semmivel, nem tartoznának eő Kegyelmek, egy szóval az Városnak minden névvel nevezendő Privilégiuma azon levélben (nagy függő pecsét alatt) meg vagyon, most akattam reája." 22 HORNYIK: Gazdaságtörténet i.m. 16. p. 23 KOSÁR Y Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Bp. 1970. 760. p. 24 HORNYIK: Gazdaságtörténet i.m. 13. p. 9 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 129
