Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

te Törtei kunszállástól.

13 Kolos vagy Kolosháza Solt megyében volt 1513ban. Vagyis a felsorolt hat puszta közül kettő biztosan, a harmadik valószínűleg nem tartozott Kecskemét határához.

14 Kecskemét város a XV. század második felében és a XVI. század elején kunszék is volt. Először 1439-ben említik Kecskemét főispánját és a kunok bíráját, 1465-ben pedig Turóci Benedeket a „Hontos- és Kecskemétszéki királynéi kunok főispánját".

15 1670-ben és 1687-ben a jász-kun falvak összeíráskor Kecskemétszékhez tartoztak:,,... Kis-szállás, Mizse, Lajos, Szabadszállás, Kis Bálás, Fülöpszállás, Kotsér, Kara, Tatár Szent Miklós, Kerekegyháza, Ferentz szállása, Törtely, Pálka" és „Latzháza".

16 Mindezek alapján kiderül, hogy Kecskemét a XV—XVI. században már rangos mezőváros, melynek kialakult önkormányzati szervezete is volt. Valószínűleg Zsigmond király 1405. évi második decretuma alapján szabályozták mezővárosi jogállását. Ennek 3. §-a ugyanis kimondta: „ .. . miután országunk minden megyéjéből és kerületéből a követeket, és a királyi joghatóságunk alá tartozó városok, mezővárosok és szabad községek küldötteit összehívtuk, s mindnyájuknak és mindeniküknek kéréseit... meghallgattuk ... országunk főpapjainak, báróinak ... tanácsára ... rendeltük, hogy némely városokat védfalakkal kell körülvenni, némely szabad községeket vagy mezővárosokat a városok rangjára kell emelni.. ."

17 Nem tekinthetjük tehát civitasnak azaz szabad királyi városnak, mert a város tulajdonképpen „váras", ahogyan még a XVIII. században is több helyütt írják. Kecskemétet ugyan még a XIX. század elején is árok vette körül, melyen hidak vezettek át a kapukhoz, de ez eredetileg inkább a vámszedés céljából készülhetett, mint védelmi szempontból. A Barátok templomát, a Homoki kápolnát (és a református templomot) is kőkerítés vette körül, de ezek sem nyújtottak komolyabb védelmet, valószínűleg csak a temetők kerítéséül szolgáltak, bár 13 BAKÁCS István i. m. 410. p. 1530. sz. 1455-ben és 1458-ban Feketehalomnál említi. (Bártfai-Szabó i. m. 210. p. 821. sz., 218. p. 846. sz. és 631. p.) 14 BÁRTFAI-SZABÓ i. m. 339. p. 1334. sz. 1583-ban pedig Kolosháza, Tass, Imrefalva, Szentgyörgyteleke solti széki, Hernád, Nyáregyháza, Pilis, Kalwa, Mikebuda, Dán és Püspöki nevü helyekkel együtt fordul elő a solti székben. (U. o. 420. p. 1706. sz.) Meg kell még említenünk, hogy a török korban Juhásztelek nevü puszta is volt, Jakabszállás közelében. KÁLDY-NAGY i. m. 1977. 195. p. 371. sz. 15 BÁRTFAI-SZABÓ i. m. 262. p. 1013. sz. és GYÁRFÁS 3. köt. i. m. 671. p. 199. sz. — BÁRTFAI-SZABÓ i. m. 272. p. 1042. sz., GYÁRFÁS i. m. 728. p. 242. sz. 1491-ben Csontos András volt a Kunság kecskemétszéki főispánja (comes). GYÁRFÁS i. m. 701—702. p. . 220. sz. és HORNYIK 1. köt. 12. sz. 218—219. p. 16 HORVÁ ГН, Petro: Commentatio de initiis, ac maioribus jazygum et cumanorum eorumque constitutionibus. Pest, 1801. 252. p. jegyzetben. 17 Magyar törvénytár 1000—1526. évi törvényczikkek. Bp. 1899. 211. p.