Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből
játszó társulatot. 109 A hiba tehát nem csak a közönségben keresendő. Gyakran még a közönség műsorválasztását sem lehet egyértelműen elítélni, mint a korabeli lapok teszik. A csak szórakozni, kikapcsolódni vágyó parasztemberek ma is vonzódnak az operettekhez, s a jól előadott, klasszikus daraboknak a 20-as években is volt közönségsikere. Ugyanekkor a csupán fellengzős szózatokkal teletűzdelt irredenta daraboktól a színházbajárók többsége is távolmaradt. Olyan irredenta darab, mint pl. Földes: Tüzek az éjszakában című műve, Félegyházán teljesen megbukott, még az iskolák is bojkottálták, pedig azok szinte kötelességszerűen látogatták — többnyire csak ezek látogathatták — az ilyen jellegű darabokat. 110 Félegyháza ebben az időben Nagykőrössel, Szolnokkal és Csongráddal alkotott egy színikerületet. Ésszerűbb lett volna a kecskeméti színikerületbe beosztani. Kecskemétnek állandó színháza volt, és nem okozott volna nehézséget, sem komoly anyagi gondot a társulatnak, ha ritkábban, de jólszervezett előadással jött volna Félegyházára. A kecskeméti társulattal a színpártoló egyesülés — mely a 25—30 pengős bérleti díjak részletfizetését próbálta megszervezni — hatékonyabban tudott volna együttműködni, mint az ország különböző részeiről felbukkanó társulatokkal. Az említett szervezési és művészetpropaganda-jellegű problémák mind hozzájárultak ahhoz, hogy Kiskunfélegyháza igazán színházszerető várossá soha nem alakult, bár a műkedvelő előadásokat általában szívesen látogatták. Összegezés Kiskunfélegyháza társadalmi szerkezetében a világháborút követő évtizedben nem történt lényeges változás. A lakosság döntő többségének mezőgazdasági foglalkoztatottsága megmaradt, súlyosbítva azzal a ténnyel, hogy e foglalkoztatottság alól egyre nagyobb csoportok maradtak ki, akik, ipari munka sem lévén, az „emberpiac" munkára váró tömegét szaporították. A város vezető testületének a gazdagparaszti réteghez történő tartozása vagy kötődése a fejlődés akadályozójává vált. Számukra fontos közgazdasági tényező volt az olcsó munkaerő tömeges jelenléte. Saját érdekeik elhomályosították a haladáshoz vezető egyre sürgetőbb iparosítás követelményét. Az 1920-as évektől az uralkodó osztályok kultúrpolitikáját alapvetően a Tanácsköztársaság leverése után kialakult új társadalmi, politikai helyzet befolyásolta. Elsősorban egy újabb társadalmi forradalom megelőzésére tö109 Félegyházára a színészek szinte kivétel nélkül a tavaszi vagy a nyári időszakban jöttek. 110 Színház = Csonkamagyarország 1929. október 20.
