Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

azokhoz is eljutott, akik nem vettek részt a munkásság politikai és kulturális szervezeteinek munkájában. A legnagyobb olvasótáborral természetesen a helyi lapok rendelkeztek. 1920—1930 között megjelent helyi lapok a következők: 1. Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó Politikai napilapként jelent meg 1920. június 6., hetilapként 1920. szeptember 19-étől. A Kiskunfélegyházi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hivatalos lapja volt 1930. október 26., ettől kezdve a Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt hivatalos lapja 1932. január 17. 2. Csonkamagyarország Pártoktól független politikai újságként indult. 1923. január 7-étől a kiskunfélegyházi Függetlenségi 48-as Párt lapja. Az 1921. március 22-én indult újság hetenként háromszor (kedd, péntek, vasárnap) jelent meg, decembertől délutáni napilap lett, majd 1923. január 7-étől hetilap. 3. Félegyházi Újság Politikai és Társadalmi hetilap volt, mindössze 1929. februártól októberig létezett. A kiskunfélegyházi és kiskunmajsai választókerületek egységes pártjának lapja volt. 4. Félegyházi Közlöny Közművelődési, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hetilapként indult 1902-ben. 1920-tól társadalmi hetilapként jelent meg. Félegyháza népességszáma nem indokolta, hogy azonos időszakban négy helyi lap is legyen. A lapok állandóan anyagi gondokkal küzdöttek, s valamennyi rászorult a képviselőtestület által megszavazott anyagi támogatásra. Igazi ellenzéki lap ezért sem lehetett, hiszen még az ellenzékinek számító Csonkamagyarország is rendszresen támogatásért folyamodott a közgyűléshez. Legjelentősebbnek mégis ez a lap tekinthető. Itt juthattak szóhoz a szocialisták, itt jelenhettek meg a kormány politikáját és a helyi vezetés hibás intézkedéseit támadó cikkek. Részleges — főleg a választások körüli időszakban fellobanó — ellenzékisége ellenére ez a lap is, mint azt címe is tükrözi, a nacionalizmus, az irredentizmus maradéktalan támogatója volt. A helyi lapok 80%-ban ugyanazt a híranyagot közölték. Tudósítottak a közgyűlésekről, a helyi társadalmi élet eseményeiről. Cikkeik nagy része pletykaszinten maradt, s az ellenpárt tagjainak lejáratásával foglalkozott. Egyedül a mezőgazdasági ismeretterjesztés érdekében kifejtett tevékenységük nevezhető értékesnek. Sorozatosan jelentettek meg mezőgazdasági szakismereteket terjesztő cikkeket, amelyeket kiváló szakemberek írtak. Megállapíthatjuk, hogy a félegyházi újságok inkább tájékoztató, mint művelődést segítő funkciót töltöttek be.