Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

megtiltja.

93 Az országos szövetség fellebbezésére azonban 1923. július 29-én ismét engedélyezték működésüket, és zár alá vett könyveiket is visszakapták.

94 A fenti eljárást megismételték az építőmunkások helyi csoportjával szemben is. Mindezek ellenére 1925-ben Kiskunfélegyházán 5 helyi szakszervezeti csoport működött.

95 A szakszervezetek több mint 200 fizető taggal rendelkeztek, s ha figyelembe vesszük, hogy 1923. július l-jén megalakult a helyi Szociáldemokrata Párt 379 résztvevővel, a szervezett munkások száma az adott körülmények között jelentősnek mondható. Az 1922-es nemzetgyűlési választások elősegítették a politikai akuvitas fokozódását. A választáson a 48-as Függetlenségi Párt elnyerte a szocialisták támogatását és győzelmet aratott. A függetlenségi párt félegyházi győzelme egyedülálló volt az országban, a párt egyetlen nemzetgyűlési képviselője Horváth Zoltán lett. A választási harc növelte a szervezettséget, s ez elsősorban a gazdasági harcban kamatozott. 1922-ben minden iparágra kiterjedő sztrájkmozgalom bontakozott ki, több közülük sikerrel zárult. A bérmozgalom kirobbanásában vezető szerepet a kommunista érzelmű egyének játszottak, az SZDP inkább csillapítani igyekezett azokat.

96 A szervezettség nemcsak gazdasági vonalon éreztette hatását, hanem művelődési életükben is. Nem véletlen, hogy az egyes csoportok működésének felfüggesztésekor elsőként a könyvtárat vették zár alá. Sajnos, ezek összetételét a források hiánya miatt ma még nem ismerjük. A kulturális munka kibontakozását akadályozta, hogy a munkások egyik csoportjának sem volt önálló helyisége. Ezért 1924-ben Némedi Varga Jakab, az SZDP helyi vezetője elnökletével Munkásotthon Szövetkezetet alakítottak, többek között azzal a céllal, hogy felépítsék otthonukat. Az otthon építése mellett az alapszabályban rögzítették, hogy az évi nyereség fejlesztésre levont 30%-a után megmaradó összeg 20%-a művelődési és közhasznú célokra fordítandó.

97 Az építkezéshez a képviselőtestülettől ingyenes telket kértek és kaptak, s így 1925-ben megkezdték a Munkás Otthon építését. 1927-ben még 1200 pengő építési segélyt — téglában — is kaptak. A segély megadásának legfőbb indoka volt, hogy a „munkások együtt tartása fontos érdek".

98 Bizonyára az ellenőrzés ily módon való megkönnyítése miatt. Az épület 93 BKmL — Kkfháza Rendőrkapitány eln. iratai 27/1923. sz. 94 BKmL — Kkfháza Rendőrkapitány eln. iratai 2027/1923. sz. 95 BKmL — Kkfháza Rendőrkapitány eln. iratai 415/1922. sz. 96 Sztrájk = Csonkamagyarország 1923. augusztus 5. Sztrájk a kiskunfélegyházi egyesült gőzmalomban = Csonkamagyarország 1924. március 23. Sztrájk a bérház építésénél = Csonkamagyarország 1926. augusztus 8. 97 Kiskun Múzeum — Kiskunfélegyháza. Munkásotthon Szövetkezet alapszabálya. 98 A Munkásotthon = Csonkamagyarország 1925. június 14. BKmL — Kkfháza, 306/ 1927. kgy.