Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

felavatása 1929. június 16-án nagyszabású ünnepség keretében történt. Az avatáson képviseltették magukat a szomszédos városok munkásszervezetei,a budapesti munkásszervezetek, a SZDP parlamenti képviselete, s a helyi egyesületek. A munkásszervezetek képviselői beszédeikben a szervezkedésre és az önművelésre buzdították a munkásságot." Az önművelés egyik legfontosabb feltétele a könyvtár. A helyi szakegyletek a Munkásotthonban egyesítették könyvtárukat. Az 1920-as évek második felében már csaknem 2000 kötettel rendelkeztek.

100 Az otthon oktatási bizottsága kultúresteket, előadásokat szervezett. Ezeket sokszor, hogy többen részt vehessenek rajtuk, a városi moziban tartották. A Csonkamagyarországban a művelődés fontosságát hangsúlyozó cikkek jelentek meg.

101 A munkanélküliség csökkentésére a szakszervezetek beadványokban követelték a közmunkák megindítását.

102 A szervezkedés fékezésére a munkások gyűléseit sorozatosan betiltották. A vádra, mely szerint a kulturális célra épült Munkásotthonban a szocialisták bujtogatnak, Némedi Varga Jakab a Csonkamagyarországban nyilvánosan válaszolt:,,... nem is kell izgatni a Munkásotthonban, mert, igen tisztelt közgyűlés, a korgó gyomor egyedül az izgató".

103 Félegyházán ekkor 2904 munkanélküli volt. „A városban kommunista röpcédulákat terjesztenek, a napszámosok százával várják a munkaalkalmat a városháza melletti emberpiacon" — írta Mészáros László a Félegyházi Krónikában.

104 A szociáldemokraták már nem tudták békére inteni a lázongó munkásságot. A kulturális megmozdulásokat felváltották a tüntetések. Az 193l-es júniusi képviselő-választások előtt minden rendezvényt betiltottak, sem politikai, sem kulturális összejövetel megtartására nem volt mód még a templomi körmenetet sem engedélyezték.

105 A munkásság művelődési törekvései tehát összeforrtak gazdasági, politikai törekvéseikkel. Kiemelt fontosságú volt a Munkásotthon létrehozása, ahol rendezvényeikhez megfelelő környezetet biztosíthattak. 99 A kiskunfélegyházi Munkás-Otthon felavatása = Csonkamagyarország 1929. június 23. Házszentelés = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1929. június 9. Munkásotthon felszentelés = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1929. június 23. 100 SZILÁGYI János: A magyar szakszervezetek kulturális tevékenysége 1919—1945. Bp. 1973. 101 A tanuló munkás = Csonkamagyarország 1927. február 6.Munkáskultúra = Csonkamagyarország 1927. április 24. 102 Csonkamagyarország 1927. április 24. (hír.) 103 NÉMEDI VARGA Jakab: Egy félig elmondott beszéd folytatása = Csonkamagyarország 1930. április 20. 104 MÉSZÁROS László: Félegyházi Krónika 22. p. 105 U. o.