Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

került, a Földművelésügyi Minisztérium 10 000 pengőt, a város pedig 5000 téglát adott.

62 A korábban iskolában tartott előadásoknak, rendezvényeknek az új művelődési intézmény a felnőttek igényeihez igazodó, az iskoláknál megfelelőbb helyet biztosított. A népházak avatását az egyesült Keresztény, Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt (Egységes Párt) politikai sikerként állította be, mert a közelgő képviselő-választásokhoz ütőkártyaként kezelte a tanyai lakosságot. Fényes avatóünnepségeket rendeztek a szokásos köszöntőkkel és lakomával. A tomboló gazdasági válságra az általános elégedettség közben csupán az ünnepséget követő jótékonykodás hívta fel a figyelmet. 45 pár cipőt osztottak ki a „nemzetfönntartó" birtokos gazdák gyermekei között.

63 A párt lapja, a Félegyházi Hírlap ujjongva írta: „ .. . létesüljenek a Népházak, a tanyai világnak azok a kaszinói, ahol az iskolázáson átment nemzedék valláserkölcsös, hazafias szellemű művelődési vezetést és irányítást kaphasson.

64 Polgári rétegek egyesületei A polgárság és értelmiség felső rétegét továbbra is a Kaszinó fogadta be. Életük teljesen befelé forduló volt. A helyi sajtó csupán a tisztújításokról közölt pársoros híranyagot. Iratanyaguk nem maradt meg. A társasági élet zártkörű, elsősorban szórakoztató formáit részesítették előnyben. A kaszinó művelődést segítő tevékenysége közvetve, gazdag könyv- és hírlapanyagán, valamint a más egyesületekben vezető szerepet vállaló tagjain keresztül érvényesült. A polgárság liberális gondolkodású tagjaiból, iparosokból és gazdákból verbuválódott az a csoport, amely a Függetlenségi Párt befolyása alatt álló Népkörbe tömörült. A körnek 1920-ban 600, 1923-ban már 800 tagja volt.

65 Szerettek volna sportosztályt is alakítani, de az alapszabály ilyen irányú módosítását a belügyminiszter nem engedélyezte.

66 Az egyesület a város politikai életében nagy szerepet játszott. Céljaik között a tagság művelődésének előmozdítása, az önképzés segítése és politikai kérdések megvitatása egyaránt szerepelt. A választott elnök Szintén György gimnáziumi tanár volt, de az igazi vezető a Függetlenségi Párt képviselője, dr. Horváth Zoltán, akinek legfőbb helyi támogatói ebben a körben tömörültek. Amikor az 62 BKmL — Kkfháza It. 233/1929. kgy. 63 Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1930 máj. 18. hír. 64 Alföldi problémák = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó\930. május 4. 65 BKmL — Kkfháza Rendőrkapitány eln. iratai 380/1923. sz. BKmL — Kfháza Polgm. Hiv. iratai I. 7077/1920. iratt. sz. 66 BKmL — Kkfháza Polgm. Hiv. iratai I. 1672/1911. iratt. sz.