Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

1926-os választásokon Horváth Zoltán a kormánypárti Kiss Istvánnal szemben vereséget szenvedett, az ellenzékbe kényszerült párt a Népkörben folytatta tovább munkáját. Rendszeresen szerveztek műkedvelő előadásokat is, a korábbi Iparos Ifjak Egylete által rendezett „fillér estélyek" mintájára.

67 Énekkart alakítottak, amelyben 3f>—35 tag vett részt.

68 Jelentős könyvtáruk volt, ahol hetenként tartottak könyvtári órákat, külön a felnőttek és külön az ifjúság részére. Az egyesületi élet jelentős része azonban hazafias ünnepségen való résztvételben, társasvacsorákban és korteshadjáratokban valósult meg. Az Ipartestület, bár elsősorban érdekvédelmi szervezet volt, a kulturális életet befolyásoló egyesületek vizsgálatánál sem hagyható figyelmen kívül. A népfőiskola megalakulása alkalmából az iparosságot képviselő Farkas József ipartestületi elnök, a Félegyházi Közlönyben követelte a szünetelő tanonciskola megnyitását.

69 Követelésük eredményeként egyévi szünet után ismét megnyílt az iskola. Otthonukban, különösen a téli időszakban heti két alkalommal ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Szakosztályokat alakítottak, amelyek az országos szakmai szövetségek helyi csoportjaiként működtek. Gyakran hívtak előadókat a szövetségek központjaitól. Kiskunfélegyháza gazdasági szerkezete hozzájárult a munkanélküliség állandósulásához. A főleg birtokosokból álló kormánypárti vezetés a közmunkák megindítását és az iparosítási törekvéseket egyaránt elutasította. A munkaalkalom hiányában fellépő pangás a kisiparosságot és a kiskereskedőket is érzékenyen érintette. Az elégedetlenség tiltakozó gyűlésekhez vezetett, melyet rendszerint a Kereskedők Egyesületével közösen rendeztek.

70 Politikai aktivitásuk növekedésével párhuzamosan fokozódtak művelődési törekvéseik. 1928-ban Soós Imre, aki később az Ipartestület elnöke lett, vezércikket írt a tanulás fontossága mellett. „Magyarországon — sajnos mindezideig kevés gondot fordítottak arra, hogy az ipari pályára lépő ifjúság kellő iskolai képzettséggel bírjon, s ezen a bajon csak maguk az iparosok segíthetnek azáltal, ha fizikai munka mellett a legnagyobb gondot az önművelésre fordítanak".

71 Ugyanebben az évben határoztak az Iparos Otthon alakításáról. Az alakulást a belügyminiszter nem hagyta jóvá, „mert a vezetőségben és a tagok között olyanok is vannak, akik a kommün alatti magatar67 Függetlenségi Népkör — Félegyházi Közlöny 1920. december 5. Műkedvelő estély = Félegyházi Közlöny 1920. aug. 29. Az estek nevüket a néhányfilléres belépődíjakról kapták. 68 Függetlenségi Népkör Vigalmi Bizottsága = Csonkamagyarország 1926. március 7. 69 Figyelem = Csonkamagyarország 1927. április 17. 70 Tiltakozó gyűlés = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1923. január 14. Meghívó az iparosok és kereskedők nyagygyűlésére = Csonkamagyarország 1926. április 13. 71 SOÓS Imre: Tanulni = Csonkamagyarország 1928. június 3.