Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

kerültek ki; Móczár Miklós egy ideig a szabadoktatási bizottság titkára is volt. így természetes, hogy a központi népművelési irányelvek érvényesütek. Az említett egyesületek elsősorban a városi gazdákat és gyermekeiket vonták hatókörükbe. A tanyákon már 1913-tól létezett a Csólyos-Pálos pusztai Gazdakör, mely a világháború és a forradalmi események miatt csak az 1920-as években kezdte meg tényleges működését. Céljuk: „ . . . általában a hazai, különösen a csólyosi tanyákon földmíveléssel foglalkozó néposztálynak szellemi és anyagi jólétét előmozdítani... a közművelődést és a gazdasági szakértelmet társadalmi úton terjeszteni és elősegíteni, a mezei gazdaság terén tapasztalható hiányok és akadályok elhárítására működni, a helyesnek felismert intézményeket vagy újításokat támogatni és ápolni. . . társadalmi tekintetben pedig a közszellemet ébrentartani."

58 Mérsékelt tevékenységet fejtettek ki. Ismeretterjesztő előadásokat hallgattak és kapcsolatot teremtettek a vármegyei gazdasági egyesülettel valamint a „Falu" Magyar Gazda és Földmíves Szövetséggel, melyek, többnyire irányították tevékenységüket. Az olvasás iránti igény élénk lehetett, mert a könyvtáros mellé helyettes könyvtárost is választottak.

59 Taglétszámuk 50—100 fő között mozgott. A Ferencszállási Gazdakör szintén a tanyai gazdák összefogására alakult 1927-ben mint a Magyar Gazdaszövetség tagja. Alapszabályként a szövetség tagjai részére 1923-ban kinyomtatott alapszabályt fogadták el. Céljaik közül csupán néhány gondolatot emelünk ki: „A haza földje és a földmívelés iránti szeretet fejlesztése, az ősi földhöz való ragaszkodás fokozása ... a kisgazdák helyzetének javítása ... a mezőgazdasági munkások érdekeinek felkarolása,... a mezőgazdasági ismeretek terjesztése."

60 Az alakulási jegyzőkönyvet 30-an írták alá. A kör létszáma később gyarapodott. Tevékenységüket a gazdaszövetség irányította. A földművelésügyi minisztérium anyagi támogatásával 1930-ban népházat építettek. Az építkezéshez a város is hozzájárult 5000 db téglával. Az időszakunkban épült népházak lényegében a későbbi kultúrházak megfelelői. Az ország területén számos népházat építettek állami támogatással, 1928-ig 95-öt. Félegyházán kettő is épült, mindkettő tanyai körzetben. A Ferencszállási Gazdakörrel megegyező alapszabály szerint ugyancsak 1927-ben alakult meg a Galambosi Gazdakör. Az alakulás megszervezését maga Kiss István egységes párti képviselő kezdeményezte, s több, városi párthíve is belépett a kisbirtokosokból álló kör alapító tagjai sorába.

61 Népházukat 1930-ban avatták fel. Az építkezéshez, amely 18 000 pengőbe 58 PmL — IV. 477. — 36. Kiskunfélegyháza, Csólyospusztai Gazdakör alapszabályai. 59 BKmL — Kkfháza lt. Polgm. Hiv. iratai I. 2551/1922. iratt. sz. 10 995/1922. ikt. sz. 60 PmL — IV. 477—73. 61 PmL — IV. 477—75.