Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

ben kereste. Követelte Bethlen István miniszterelnök lemondását. Az 1929-es helyi választáson a függetlenségi és a szociáldemokrata párt egy listán indult. A választási hadjárat nem járt sikerrel. Az erősen katolikus Félegyházán az egyház teljes befolyását latba vetette. A tanyai lakosság megnyerése, melyhez a népművelési előadások is hozzájárultak, az Egységes Párt győzelmét eredményezte. Új polgármester, Dr. Tóth József került a város élére. Vezetése alatt fokozódott a jobbra tolódás, a „keresztény nemzeti szellem" eszméinek térhódítása. Az 1929—1930-as évek munkatervét még a választások előtt Dr. Holló Béla polgármester elnökletével állította össze a bizottság. Népművelési gondnok ismét Móczár Miklós lett, a bizottsági tagok számát 30-ra emelték. Terveket népművelési évre — őszi, téli, tavaszi hónapok —, költségvetést és zárszámadást viszont naptári évre készítettek. A tervezésről a sajtó cikkei tájékoztatnak. A tanyai lakosság számára 4 analfabéta-tanfolyamot, 20 elemi ismeretterjesztő tanfolyamot, 10 általános ismeretterjesztő és két ének tanfolyamot szerettek volna tartani.

45 Decemberben már minden tanyai iskolánál megkezdődött a felnőttek oktatása. Analfabéták számára 4 iskolánál 20—20 hallgatóval indult tanítás. Elemi ismeretterjesztő tanfolyam 17 tanyai iskolánál kezdődött, iskolánként 35—70 hallgatóval.

46 Népies ismeretterjesztő előadássorozat 7 tanyai iskolánál volt. A népművelést 10, egyenként 130 kötetes könyvtár, 3 vetítőgép, 5 hangszórós rádió és két gramofon — a hozzátartozó 34—34 lemezzel — segítette.

47 A lemezeken a népdalok mellett a Magyar Hiszekegy, a Himnusz, Szózat, Rákóczi és Hunyadi induló és a Kossuth-nóta szerepelt. Az 1929—1930-as évad népművelési terve egyben az új tanyai iskolák belépését is tükrözi, melyek önmagukban is nagy vonzerőt jelentettek a tanyai lakosság számára. A népművelési gondnok tiszteletdíja 1929-től az előadói díjak 20%-a lett. Ez ösztönözte arra, hogy minél több előadást szervezzen. A gondnok mellett a népművelési bizottság ügyveztő elnöke is kapott évi 500 pengő tiszteletdíjat. Klebelsberg kultuszminiszter többször járt Félegyházán, ahol elsősorban iskolaépítési programja miatt, de neonacionalista eszméi miatt is lelkesedéssel fogadták. 48 Az új polgármester és pártja teljes mértékig támogatta a népművelési programot. Gyakran vett részt személyesen az előadásokon, és 45 Az iskolán kívüli népművelési bizottság = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1929. október 6. 46 Tanyai népművelés = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1929. október 6. 47 Gramofon a tanyai népművelés szolgálatában = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1929. szeptember 22. 48 Ekkor már felépült 12 új tanyai iskola, amelyre a város kölcsönfizetésre vállalt hozzájárulását is elengedte a kultuszminiszter.