Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

tartott beszédet a magyar kultúrfölényről, a magyar feltámadásról, melyben a népnevelés és a tanyai tanítók szerepét hangsúlyozta. Ennek ellenére az 1930/3 l-es évadban csökkent a népművelési akciók száma, de a tanyai lakosság körében szervezett előadások és tanfolyamok túlsúlya megmaradt. Az áttekintett időszakban az iskolán kívüli népművelési bizottság által irányított népművelés — bár sok negatív elemet hordoz — tartalmaz pozitívumokat is. Az ismeretek között, melyek terjesztését segítették, sok hasznos gazdasági és egészségügyi ismeret is helyet kapott. A klebelsbergi koncepció jegyében felépített tágas, nagyablakos, tanyai iskolák a felnőttek közösségi művelődésének lehetőségeit is javították.A rádiók, az újságok a filmvetítések nemcsak szórakoztatták a télen jobban ráérő tanyasiakat, hanem kitekintést biztosítottak számukra, közelebb hozták az ország eseményeit. Segítettek sok babonás szokás felszámolásában, de ugyanakkor az irredentizmus, a kultúrfölénnyel elérhető területi revízió hamis eszméit is elhintették. 2. Egyesületek A Tanácsköztársaság bukását követő terror időszaka nem kedvezett az egyesületi élet megindulásának. Az emberek elsősorban gazdaságilag próbáltak talpra állni. A közéleti szerepléstől még kulturális területen is visszahúzódtak.A dualizmus időszakában működő egyesületek feléledése körülbelül a helyi szabadoktatási bizottság megalakulásával egyidőben kezdődött. Az időbeli egybeesés nem véletlen, hiszen a szabadoktatás szervezői maguk is keresték azokat a lehetőségeket,melyek ismeretterjesztő céljaik megvalósításához, az új kultúrpolitikai koncepció terjesztéséhez befogadó közeget biztosítottak. A városi vezetés tehát támogatta az egyesületek újjáélesztését, de az 192l-es 1922-es évben már az egykori társaskörök tagsága is igényelte a közösségi szórakozás és művelődés lehetőségeit. Fokozatosan újjászerveződtek a gazdák, polgárok és külön a nők egyesületei, feléledtek a daloskörök. A munkásság körében pedig a szakegyletek és a Szociáldemokrata Párt igyekezett a művelődés közösségi kereteit megteremteni. Kisgazdák egyesületei A Gazdasági Egyesület, amely működését 1919—1920-ban szüneteltette; 1922. májusában már 1600 fős taglétszámot jelentett a polgármesternek. Tevékenységük elsősorban érdekvédelmi feladatokra korlátozódott. A tisztikarba még könyvtárost sem választottak. Az egyesület taglétszáma hamaro-