Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

rendezett tanácsú városok és községek kötelesek az előadói tiszteletdíjak viseléséhez az alispán által évenként előre megállapított összeggel hozzájárulni.

34 Kiskunfélegyháza esetében ez a lakosság számának függvényeként 2 000 000 korona volt. A népművelési bizottság anyagi támogatása komoly ellenállásba ütközött. A város igyekezett a kívánt támogatás összegét csökkenteni. Ekkor a lakosság életszínvonala nem érte el a háború előtti szintet. Az ellátatlanok száma már 1920-ban 8—9000 fő körül volt, s számuk az évek során nem csökkent.

35 Az elégedetlenség az iparosok és a kereskedők körében is növekedett. A gazdasági bajokon segíteni nem tudók fokozottan vették igénybe az ideológiai fegyvereket. „Szégyen keresztény magyarnak Az Estet, a Csonkát, Az Újságot, A Népszavát... olvasni... ma minden becsületes magyarnak tűrni áldozni kell..." — írta Gaál János a Félegyházi Hírlap vezércikkében.

36 Az elégedetlenség sztrájkokban is megnyilvánult. 1924 márciusában a kiskunfélegyházi egyesült gőzmalomban, mely a budapesti Viktória malom érdekeltségéhez tartozott, 125 munkás sztrájkolt.

37 Egyfelől tehát a fokozódó elégedetlenséggel és a pénzügyi nehézségekkel találta magát szemben a városi vezetés, másfelől a KNB sürgetésével a népművelési munka fokozását illetően. A fentiek ismeretében érthető, hogy a népművelés nagymértékű anyagi támogatásának igénye nem váltott ki osztatlan lelkesedést a képviselőkből. Az 1923. évi költségvetés 200 milliós deficittel zárult, ezért kérték az 1923. évre esedékes összeg elengedését valamint azt, hogy az 1924-re megszavazott 2 000 000 koronát az alispán a helyi népművelés céljaira utalja vissza. A kérelem nem járt sikerrel, s a továbbiakban már csak a késedelmi kamatok elengedését kérvényezték, hivatkozva a város fizetésképtelenségére. Az analfabétizmus felszámolása érdekében az alispán elrendelte az írástudatlanok összeírását. Az 1920-as népszámlálás egyéni lapjairól a KSH-tól megrendelt kimutatás mintegy 8000 analfabétáról készült el. Többségük külterületen élt, s e tény még fokozottabban terelte a figyelmet a tanyai népművelés felé. A tanyai tanítók ülésén a tanítók kötelességét három pontban foglalták össze: 1. A mindennapi iskola 6 osztályának vezetése 2. Az ismétlőiskola vezetése 3. A felnőttek oktatása

38 34 Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyei Hivatalos Lap 1923. április 19., 231. lap. 35 Félegyházi Közlöny 1920. november 28. Hír. 36 A múlt és jövő = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1922. december 10. 37 Sztrájk a kiskunfélegyházi egyesült gőzmalomban = Csonkamagyarország 1924. március 23. 38 BKmL — Kkfh. lt. Tanyai tanítók ülésének 1923. augusztus 31. jegyzőkönyve.