Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

Ellent mondott és akadályozta a fenti kötelességek teljesítését a tanyai iskolák siralmas állapota, mely a rendes tanítást is alig tette lehetővé. Ez a helyzet csak 1927-től, az állami kölcsön segítségével megépített iskolák elkészülte után javult. 1923-ban még a műszaki tanácsnok jelentése szerint: „ ... a tanyai iskolák oly lerongyolt, rozoga állapotban vannak, hogy inkább istállónak lehet nézni, mint a műveltség felszentelt csarnokának."

39 A felnőttek részére szervezett tanfolyamok és előadások számáról ebből az időszakból nincs tudomásunk. A nehézségekről a sajtó kesergő cikkei tájékoztatnak. 1924 novemberében 3 évi működés után lemondott a Szabadoktatás Helyi Bizottságának titkára, Móczár Miklós.

40 Ugyanebben az évben VKMrendelet szabályozta az iskolán kívüli népművelés ügykörét. A rendezett tanácsú városokban népművelési bizottságot létesítettek, melynek gyakorlati munkáját a népművelési gondnok végezte. Félegyházán Zsadányi Nagy Árpád reálgimnáziumi tanár töltötte be a tisztséget. A népművelési gondnok kötelessége volt a helyi terveket a helyi bizottság útján, azaz a polgármester mint bizottsági elnök közbejöttével, a megyei központi bizottsághoz beterjeszteni és annak utasításait végrehajtani. Ő gondoskodott az előadások és tanfolyamok előadóiról, a szükséges szemléltetőeszközökről, az irodai ügykezelésről: pénztárkönyv vezetéséről, a költségvetés és számadás elkészítéséről. Mindezért fegyelmi felelősséggel tartozott, és mérsékelt összegű tiszteletdíjat kapott, amit a törvényhatósági népművelési bizottság fedezett. 1925- től az analfabéták részére szervezett tanfolyamok megtartása kötelező lett. A népművelési bizottság hatáskörét is szélesítették. Minden előadást — bárki vagy bármely testület tartotta — a helyi bizottság tartott nyilván és jelentett a tankerületnek. A mintegy fél évtizedes szervezés és átszervezés ellenére a gyakorlati munka fellendülése csak 1926 után dokumentálható. 1925—26. évben a helyi bizottság a város belterületén négy ismeretterjesztő kurzust szervezett, ebből hármat ingyen tartottak, hogy a megmaradt előadói tiszteletdíjakból vetítőgépet vehessenek a tanyai tanfolyamok megindításához. A városi költségvetésbe 1926. évre 800 000 koronát állítottak be a népművelésre. Az előirányzott összeg a következő évben jelentősen megnövekedett, bár a gondnok által kért 7140 pengőt a számvevőség javaslatára a közgyűlés 3500 pengőre lecsökkentette. 1926- ra tehát rendelkezésre állt a pénzügyi fedezet. A városban tartott 39 A kultúra szégyene = Csonkamagyarország 1923. szeptember 2. 40 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 7691/1920. irattári szám, 17 343/1924. ikt. sz.