Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

A VKM által, Angyal János központi szabadoktatási titkár igazgatása alatt rendezett tanfolyamon 156 hallgató vett részt. Az analfabéták oktatásának s a szabadegyetemek tudományos előadásainak módszertanával, szervezési ismereteivel ismerkedtek. A kiképzett tanítók vitték szerte az országba az eszmét, a kultúrfölény megteremtésének gondolatát, de vittek sok hasznos gyakorlati tudnivalót is, melyet a meginduló különféle tanfolyamok bizonyítottak. Félegyházán az analfabéták számának nagysága szinte szükségszerűvé tette, hogy elsőként számukra szervezzenek tanfolyamokat. Az oktatás a legkönnyebben szervezhető katonák körében kezdődött.

31 A népművelési titkár — a hivatalos név megváltozása ellenére egészen 1924-ig a Szabadoktatási Tanács Helyi Bizottsága titkára —, Móczár Miklós beszámolójából fény derül az egyéb tevékenységre is. 1922—1923 év telén 7 tanyai iskolánál tartottak felnőttek részére összesen 26 ismeretterjesztő és népies előadást. Az előadónak azonban — panaszolja Móczár — egy-egy olyan előadásért, amely a helyszínre való oda- és visszautazással együtt 5—6 órába tellett, az állam csak 30 koronát adhatott. A 6 hétig működő népfőiskolai tanfolyam 13 előadója pedig teljesen ingyen végezte nevelő, oktató munkáját.

32 Az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a bizottság a következő év terveinek ismertetése mellett 120 000 korona támogatás megszavazását kérte a képviselőtestülettől. A megszavazott összegből 16 tanyai iskolánál, iskolánként 6 előadás megtartását tervezték: történelmi, alkotmánytani, irodalmi, egészségügyi, mező- és szőlőgazdasági kérdésekről. A tanyai lakosság mellett a városi ifjúság nevelésére is gondot fordítottak. A fiatalok oktatására elsősorban a különféle katolikus egyletekben és a Gazdasági Egyesület keretében került sor. 1923 novemberében a tanítóképzőben a város felnőtt lakossága részére indult közművelődési sorozat.

33 A vetítettképes előadások közönsége a századforduló közművelődési előadásaihoz hasonlóan a lakosság polgári rétegeit foglalta magába. Az iskolán kívüli népművelési munkáról a polgármesternek negyedévenként kellett jelentést küldenie az alispánhoz mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi Népművelési Bizottsága (továbbiakban KNB) elnökéhez. A KNB ajánlásokat, minta munkaterveket küldött a községeknek és városoknak és gazdálkodott a megye népművelésre fordítható pénzéből. Technikai eszközöket, diasorozatokat ajándékozott a helyi bizottságoknak. A KNB feladatait rögzítő szabályrendelet 2. §-a többek között kimondta, hogy a 31 Tanterem az analfabéták oktatására =» Félegyházi Közlöny 1922. március 5. 32 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. I. 96/1923 irattári szám, 228/1923. ikt. szám. 33 közművelődési előadások = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1923. november 4.