Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)
A református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében: Az intézet szervezetének fejlődése és igazgatása - 1975 - 1924
1876-ban tisztázták az akadémiai tanács és az egyházkerület közötti viszonyt. Ennek alapján az egyházkerületnek a felekezeti iskola fölött egyházi felsőbbsége van és irányitó jogköre, mint fenntartónak, de hatáskörének egy részét átruházta az akadémiai tanácsra, mert engedélyezte az állammal a közvetlen kap21 csolat felvételét, a beligazgatási ügyekre vonatkozóan. * Л jogakadémia fejlődése továbbra sem volt zavartalan, mert a hallgatók száma állandóan csökkent, A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1880. évi 921. sz, körlevelében felszólitotta a jogakadémiák fenntartóit, hogy vagy szüntessék meg, vagy más jogakadémiával összevonva fejlesszék egyetemmé intézeteiket, A kecskeméti református egyház - nagy épitkezéseire hivatkozva - nem tudta tovább vállalni, illetve növelni a kötelezettségeit és segítségért fordult a társfenntartókhoz. Kecskemét város közgyűlése határozatot hozott, hogy a jogakadémiát "mint a város előhaladásának egyik főtényezőjét" tovább is fenn akarja tartani és egy negyedik tan22 szék tanárának a fizetését is magára vállalta. " Az egyházközség azonban továbbra is kitartott a feloszlatás mellett és az egyházkerülethez fordult. A végső döntéshez ui. - az 1875-ös megállapodás szerint - mindhárom fenntartó megegyező véleményére volt szükség, Kecskemét város pedig ragaszkodott az intézet megtartásá, 23. hoz. Mint jóval később közölték, az intézet életében az 1883-as év volt az egyik legkritikusabb, mert egyszerre két tanszék is megüresedett, ami kedvező alkalmat adott az intézet megszüntetését pártolók fellépésére. A jogakadémia ellenzéke a függetlenségi párt köréből került ki, élükön a református gimnázium tanáraival és az egyházi tanács tagjaival. A 67-es kormánypárt a városi közgyűlésen volt többségben, igy az iskola léte pártpolitikai küzdelem tárgyává vált. A városi közgyűlés a hatáskörébe tartozó tanszékre Bagi Béla függetlenségi párti, vagyis ellenpárti, de nagy családi összeköttetésekkel rendelkező fiatal ügyvédet választotta tanárrá, és a református egyházi tanácsnál is sikerült elérni, hogy Kovács Pált, a Kecskemét c. függetlenségi párti lap szerkesztőjét tanárrá válasszák, ezáltal biztositva az intézet további működését. ' A kedvező döntés a létszámra is előnyösen hatott , de kis hullámzás után a hanyatlás folytatódott, mint Kovács Pál megállapította, az ország 13 jogakadémiájának 1871-ben 1866, 1885-ban pedig csak 661 hallgatója volt, vagyis 15 év alatt majdnem egyharmadára csökkent a hallgatók létszáma, A jogi képesítésre törekvők ugyanis az 187 Д. évi ЗД tc. következtében a két meglévő egyetem jogi karára iratkoztak s tették azokat túlzsúfolttá. Pedig a jogakadémia - bizonyos szempontból alaposabb képzést adott, mert hosszabb volt a szorgalmi idő, a tanárok jól ismerték a hallgatók évközi munkáját, és míg Pesten csak a tandíjmenteseknek, addig a jogakadémiákon minden hallgatónak félévenként kollokválnia kellett. Véleménye szerint a harmadik egyetem létesítése sem segítene a gondokon, mert a felekezeti jogakadémiák nem terhelik az állami költségvetést és különösen alkalmasak a közigazgatási szaktanfolyamok megrendezésére. ' Azonban sem erre, sem más javaslatukra érdemi választ nem kaptak és továbbra is érvényben maradt a fejlődésüket gátló törvény.
