Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)
A református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében: Az intézet szervezetének fejlődése és igazgatása - 1975 - 1924
A tanárok helyzetét nemcsak az állandó létbizonytalanság, hanem alacsony fizetésük is nehezítette, ezért az 1891-ben megválasztott új igazgató, Kovács Pál, 27 székfoglaló beszédében Ígéretet tett a kérdés rendezésére. * Az anyagi alapot megint Kecskemét város teremtette meg, mert elvállalta még egy tanár megemelt fizetésének és pótlékainak a biztosítását, vagyis ekkortól a 8 tanár közül 5-öt a vá28 ros alkalmazott. " A fizetések kérdése azonban még nem oldódott meg, mert az 1200 forint alapbér és a 200 forint lakbér nemcsak a többi jogakadémiától, hanem a gimnáziumi tanárokétól is elmaradt, s ezzel magyarázható a gyakori személyi változás is. A tanárok ezt a helyzetet azért is sérelmezték, mert a VKM 1892. évi 46527. sz, rendelete a jogakadémiai tanári állásban való véglegesítést csak az cgyetemi magántanári fokozat elérése után engedélyezte. A fizetéseket végül a város az I896. évi 29З. sz. th. bizottsági határozattal a kivánt szintre emelte és 1897. 29. januárjában a helyi egyház is követte a példáját. Az igazgató tanács - az egyházkerület utasit ására - 1897-ben összeállította az intézet szabályzatát. A szervezeti szabályok megerősítették a korábban kialakult helyzetet, vagyis Kecskemét város 5, a helyi református egyházközség 2, a 30 dunamelléki egyházkerület 1 tanszéket tartott fenn. * A felügyeleti hatóságok voltak: az egyházkerületi közgyűlés, a dunamelléki református püspök, a jogakadémiai tanács, a jogakadémiai tanári kar és az igazgató. Л szabályzat szerint az egyházkerületi közgyűlés alkotja a szabályokat, tanárt választ az általa fenntartott tanszékre, megerősíti a többi tanár megválasztását, megtárgyalja az évi jelentést, 2 tagot választ 3 évenként az igazgató tanácsba stb. A püspök lényegében az állam és az intézet közötti kapcsolatot tartja fenn. Az intézet életét az igazgató tanács irányítja. A szerv 20 tagból állt: az egyházkerület 2, a kecskeméti református egyház 6, Kecskemét város törvényhatósági bizottsága S megbízottjából és a jogakadémia tanári karának 3 tagjából, valamint az igazgatóból. Tanszék üresedés esetén e szerv állapitotta meg a pályázók közül jelölhetők sorrendjét (legalább 3 személyt javasolt, ha volt elég megfelelő képesítésű jelentkező), 3 évenként igazgatót, állandó jelleggel könyvtárőrt, magántanárokat, vizsgabizottsági kültagokat választott és általában az intézet minden belügyében intézkedett. Л hallgatok ügyeiben általában a tanári kar döntött, az igazgató az adminisztrációs munkákért felelt. Az iskola .31. elvégzése elsősorban köztisztviselői munkakörökre jogositotta hallgatóit. 1913-ban a Vallás- és Közoktatásügyi. Minisztérium 38025. sz. rendelete ismét hátrányos helyzetbe hozta a jogakadémiai tanárokat, mert az új rendelkezés szerint csak a saját szaktárgyból szerzett magántanári képesítés jogosított a rendes tanári kinevezésre. Végveszéllyel fenyegetett az a terv, hogy - két, új állami egyetem létesítését követően - a katolikus pozsonyi jogakadémiát Szegedre helyezik, míg a debreceni református intézet ugyanakkor megszűnne. Ezáltal ugyanis a felekezeti egyensúly felbomlásán túl, a szegedi katolikus főiskola elsorvasztaná a 32 kecskeméti iskolát is - irjak tiltakozó memorandumukban. * Az első világháború alatt nem jutottak előbbre a jogi oktatás reformjának a kérdésében, de már 1920-1921-ben a minisztérium ultimátumszerűén lépett fel, ki
