Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A szakirodalomban ilyen néven nem találkozunk vele. Kecskeméten 1686ban túnik fel: „Lázár Pálnak tall. 11, kik között volt -f--tes 5, a többi hátával." Ettől kezdve több mint egy évtizedig viszonylag gyakran találkozunk vele. Ugyancsak 1686-ban 20 oroszlános és 70 formális tallér mellett 870 db-ot adtak át az egyik elszámolás során." 1688-ban szakácsnak ad a nótárius 2 keresztes tallért discrecióban.

100 A református egyház gondnoka 4-t ad ki ez évben.

101 1691-ben többen adót fizetnek vele, 1699-ben a város kért kölcsön Kerekes Istvántól 25 db-ot.

102 így egyáltalán nem véletlen, hogy 1690-ben a tanácsi határozat is foglalkozik vele. A keresztes tallér értéke a császár tallér árfolyamától valamelyest eltér. 1686-ban 5 garas értékben kapta Lázár Pál. De ugyanez év bírói elszámolásában a 870 tallért egyenként hat garasban számolták. 1688-ban a gondnok azonosnak vette a császár tallérral. 1690-ben a tanácsi határozat két forintban állapította meg az összeget. 1691-ben adóban 197, majd 198 dénárban vették el az adószedők, újabb alkalommal hat poltura felárral.

103 1698-ban Kereskes István kölcsönzött a városi tanácsnak 25 keresztes tallért, amelyet 18 tallér és 2 garas értékben számítottak be adajára. Az esetek többségében tehát a garasból összeállított tallérnál 16—20 dénárral értékesebb, de az imperialisnál kb. 10 dénárral olcsóbb volt. 23. Kettős arany Forrásainkban több alkalommal találkozunk vele. Elég gyakran fizetnek kettős arannyal adót is. Pl.: 1664, 67, 77, 1695-ben: „adott egy Attyafias kettős aranyat tall. 5." 1696-ban: adott egy kis de vastag kettős aranyat. Valószínű, hogy nem minden esetben jelölték, hogy volt-e a befizetett öszszegben kettős arany. Értéke mindig a közönséges arany kétszerese. 99. Német adó 1686. 381. és 390. old. 100. Szk 1688. 31. old. 101. RE 1688. gondnoki napló. 102. Al 1699. 103. Az egyes évek adólajstromai alapján.