Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

24. Kettős táblás pénz Valamelyik püspök (Salzburg, Olmütz?) pénze. 104 Forrásainkban nem találkoztunk vele, csupán Hornyik idézi az 1696. január 18-i szolgabírói körlevél szövegében: ,,Ez után a két fejű sasost, mind az Máriást 17 Xrban, az egyfejű sasost és a püspök pénzét, a kettős táblást is áruja vesztére (mindenki) elvenni tartozzék, úgy mint az Máriást."

105 A szöveg egyértelműen arról tanúskodik, hogy ezüst aprópénz, melynek értékét is meghatározza: 34 dénár. 25. Kisgaras Az ország nyugati részén garasként ismert pénz, mely Kecskeméten csak 1688-ban tűnik fel.

106 Az egyik elszámolás során adnak át 72 kisgarast. 1690. február 10-én ,,A Zöldbeli Lajdnandnak 27 napi portiójára az execution tévén minden napra 14 kis garast, faciunt in toto 75 öreget és 3 kis garast. Ugyanakkor a muskétásoknak annyi napra két-két garassavai in toto gar. 64 öregh és 4 kis gar."

107 Tehát egy öreggaras = 5 kisgarassal. 1692-ben adót fizetnek 9 kisgarassal, majd a kifizetésnél tűnik fel ugyanakkorra öszszeg. Végül 1699-ben egy szőlő vásárlásánál: „ötven talléron, a tallért harminc kis garasban számlálván . . ."

108 Ahol értéke kiszámítható, mindenütt 6 dénár. A szűkkörű elterjedtségre utal az is, hogy más pénzre is alkalmazzák ezt a nevet. Az 1701. évi székbírói elszámolásban szerepel a következő összegzés : 2 török arany és 47 közönséges arany =198 rénes forinttal és 35 dénárral. A közönséges aranyat 4 rénes forintban és egy-egy kisgarasban adták: eszerint egy kisgarast 13,5 dénárban számoltak. Ebben az esetben minden bizonnyal a 7 krajcárosra gondolhattak.

109 Ezt az ezüstpénzt viszont aprógarasként emlegették a XVII. században. (L. ott.) 104. HORVÁTH T. A.: Régi magyar pénznevek ... 17. old. 105. HORNYIK: i. m. III. 283. old. 106. Szk 1688. 25. 107. Szk 1690. 108. Tjk 1690—95. 286. old. 109. Szk 1701. 75. old.