Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

te a körösi igényeket, sőt, miként a kecskeméti feljegyzésekből tudjuk, gyakran szállítottak a szomszéd településekbe is. A szántóföldi növények közül kilenc fordul elő a dézsma jegy zekékben. Közülük azonban csak ötről mondható el, hogy széles körben elterjedt: a tavaszi búza és az őszi búza, az árpa, a zab és a köles. Csak ritkán fordul elő dószmálásra érdemes mennyiségben a cirok és a lencse termelése, míg a tönköly és a borsó nagyobb arányú termesztése kivételesnek mondható. A tavaszi búza termelésével kevés esettől eltekintve ugyanazok foglalkoztak, akik őszi búzát is termeltek. A kettő közötti 1:4 arány is érzékelteti, hogy az ellátásban és a termelésben elfoglalt súlya lényegesen kisebb. Csak minden ötödik adózó volt ezen dézsma fizetésére kötelezve, de szegényebb rétegek között aránytalanul ritkán lelhetők fel. A 4219 negyed nagyságú termés 253,140 liternek felel meg.

55 Kockázatos egy ma már szinte ismeretlen gabonafélesóg hektóliter-súlyát megadni. Mégis nem sokat tévedhetünk, ha azt 70 kg körülinek vesszük. Ezen átszámolási arány alapján 1774 mázsára tehető a teljes termés, ami egy felnőtt lakosra számítva közel 70 kilót jelentett. Tehát egészében a tavaszi búza még a viszonylag kis aránya ellenére is a lakosság ellátásában számottevő részt kapott. A körösi lakosok élelmezésében és árucseréjében is kiemelkedő helye volt az őszi búzának. Az adózók több mint harmada termelt kisebb-nagyobb mennyiségben búzát, pontosabban fizetett utána dézsmát. Az egyes rétegeken belül a törpebirtokosoktól eltekintve igen kiegyensúlyozott a termelők aránya. A legszegényebb, ós egyben a legcsekélyebb igával rendelkező rétegen belül csak 23,5%, a kisbirtokosok között viszont már 61,4%, a középbirtokosok között 79,3, a gazdagok között 74,4% volt ezen dézsma fizetésére kötelezve. A ténylegesen megtermelt mennyiség megoszlása ennél lényegesen szélsőségesebb. A legszegényebbek között volt a búzatermelő gazdák 26%-a, ők állították elő a termés 9,4%-t, a 34,9%-ban képviselt kisbirtokosok a búza 23,4%-t. E két réteg tehát valószínűleg saját szükségletét sem tudta mindig fedezni. A 27,1%-ban képviselt középbirtokosoknak a termés 34,9%-a, míg a 11,9%-ban fellelhető gazdag parasztoknak a termés 32,3%-a jutott. Ezen két utóbbi csoport lehetett az, amely számottevő felesleget tudott értékesíteni. Az őszi búza termése 1689-ben a 16393 negyed alapján 983700 liter körül volt. így az egy felnőttre jutó mennyiség 387 liter, amely 270 körüli súlynak felelhetett meg. 55 A negyed a hódoltság alatt e vidéken használt fertály 1/4-ét jelentette. Egy negyed két vékával volt egyenlő. Bővebben L. a M9-161. old.