Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

A két búzaféleség a köles figyelembe vétele nélkül is bőven fedezte a város több mint 5000 lakójának élelmezését, így a két legmódosabb réteg pénzbeli jövedelmének egyik biztos forrása lehetett. A két alapvetően takarmányövény, az árpa és a zab termelésével foglalkozók száma igen nagy különbségeket mutat mind a kenyérgabonához, mind egymáshoz viszonyítva az egyes rétegeken belül. A törpebirtokosok közül árpát 11,6%, zabot viszont csak 1% termelt. A kisbirtokosok közül árpát 42,5%, zabot viszont csak 5,2% termelt. A középbirtokosoknál már lényegesen kisebb e téren az eltérése, az előbbit 71,7 az utóbbit 28,3% termelte. Még kisebb a termelők számszerű eltérése a gazdagoknál: árpa után 67,4%, zab után 44,1% adott dézsmát. Ezek az eltérések okozták, hogy míg az adózók egészének 23,4%-a termelt árpát, zabot csak 7,2%. A nagyfokú különbség részben a termőtalaj adottságával, főként pedig a lóállomány megoszlásával lehet elsődlegesen magyarázni. Egészében egyik növény terméshozamát sem szabad lebecsülni. Az árpa termése közel feleakkora volt mint az őszibúzáé: 7428 negyed, ami 445,680 liternek felel meg, azaz egy felnőtt lakosra 173,3 liter jutott. Ez a mennyiség a zabbal együtt, melynek termése: 2533 negyed, azaz 151,980 liter igen jelentős jószágállomány takarmányozására lehetett elegendő. A dézsmajegyzék alapján az őszi búza után a legelterjedtebb és a legnagyobb hozamot biztosító növény a köles volt. Ezen ma már e tájegységen alig ismert gabonaféle még a csaknem közelmúltnak számító évtizedekben is viszonylag gyakori volt e vidéken. Igénytelensége, viszonylagos kiegyensúlyozott terméshozama tette lehetővé, hogy a XVII. század végén is ennyire népszerű volt. Az adózók csaknem egy negyede volt köles dézsma fizetésére kötelezve. A valamennyi rétegen belüli népszerűségét jelzi, hogy a gazdagok 44,2%-a, a középbirtokosoknak pedig 67,4%-a termelt kölest. A termésmennyiségből számarányukhoz képest aránytalanul sokat, 20,8, illetve 39,6%-ot hoztak létre. A kisbirtokosok 41,2%-a a törpegazdáknak pedig 15,1 %-a termelte e növényt. A teljes hozam is igen figyelemre méltó: a 7764 negyed 465 840 literrel egyenlő. Az egy felnőttre eső átlag 183,3 liter volt. E hatalmas mennyiség egyrészt azt érzékelteti, hogy a lakosság mindennapos élelmezésében igen fontos helyet kapott, másrészt ugyancsak azt dokumentálja, hogy a jobbmódú gazdák áruinak, értékeinek tetemes hányadát alkotta ez a gabonaféle. Amikor azt vizsgáljuk, milyen súlya volt a növénytermesztésnek Nagykőrös gazdasági életén belül, érdemes röviden áttekinteni azt is, a dézsmálás alá eső növényeket milyen gyakorisággal termesztették, milyen volt azok „szóródása" az egyes rétegeken belül. (L. a XXI. táblázatot)