Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A féltallér elnevezés legkorábban 1672-ben nagykőrösi adófizetésnél tűnik fel. Néhány évvel később Kecskeméten is nyomára lelünk: „Adtam tall. 10, kik között volt 4 egész egy fél . . ,"

78 Majd 1696-ban: „Item akkor folyó pénzül máriás, sasos, uj fél talléros és egyéb féle garas pénzül . . ." történt az egyik elszámolás.

79 (L. még bomlott forint néven is.) 15. Fond tallér Minden bizonnyal azonos a funtos tallérral, mely osztrák tallér fajta.

80 Egyetlen alkalommal fordul elő 1696-ban adófizetés során: „item adott egy csorba fond tall., tall. 1, gr. 1." Gyakorlatilag tehát a császár tallér értékében fogadták el. 16. Forint Az általunk tárgyalt korban a forint vagy magyar forint már csak számítási pénz. Mivel sokféle pénz volt forgalomban, az elszámolások egyszerűsítése végett használták. Mindig 100 dénár értéket jelentett.

81 Kecskeméten az adó összegének felvetése 1664-ig forintban történt. 1665-től tallérban határozták meg a fizetendő adó összegét. A rénes forint, mint számítási egység nem tudta 1711-ig kiszorítani használatát. Sőt a Rákóczi-szabadságharc idején ismét nagyon ritka a rénes forint megjelölés, amit a XVIII. század első felében is igen gyakran használtak. De még a század végén is előfordul, hogy magyar forintban összegzik a székbíró számadását. (L. még kurta forint!) 17. Formális forint E kifejezés a szakirodalomban nem szerepel. Minden bizonnyal helyi elnevezés: „Böcsületes Király István uramnak adtam 24 formális forintokat."

82 Lényegében a bomlott forinttal azonos. (L. ott.) 78. Német adó 1686. 381. old. 79. Szk 1696. 6. old. 80. HORVÁTH T. A. Régi magyar pénznevek. N. K. 1953—54. 15. 81. HORVÁTH T. A.: A magyar aranyforint... N. K. 1959—60. 33. old. Illetve: Szigeti I.: i. m. 31—32. old. 82. RE gn 1694.