Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

AZ ÁLLATÁLLOMÁNY NAGYSÁGA A PORCIÓKIVETÉS ALAPJÁN Nincstelen Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag Összesen ló 32 24 41 92 189 csikó 1 4 5 szamár 2 2 ökör 65 215 349 316 945 tehéa 26 68 140 131 365 tinó 3 4 12 19 söre 2 2 3 7 növendék szarvasmarha 7 38 100 96 241 egyéb nem jelölt (vágómarha) 13 24 8 104 149 juh 4 159 925 1088 sertés 2 4 47 54 91 198 süldő 1 10 38 67 120 236 méhcsalád 26 15 101 65 207 kecske 9 9 bárány 25 2 27 toklyó 1 í 1 Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az arányok nem vetíthetők vissza mechanikusan az 1683 előtti évekre, mivel az adózás egyáltalán nem volt progresszívnek mondható, s így a szegényebb rétegeket relatíve jobban sújtották, így az adók kifizetése érdekében jószágaik nagyobb hányadát kellett értékesíteniük. Merőben eltérő a másik igen fontos igaerő megoszlása az egyes rétegek között. A legkisebb vagyonnal rendelkező, de a következő három réteget számban meghaladó törpebirtokosok az ökröknek csak 6,9%-át mondhatták sajátjuknak. A feleannyi létszámú kisbirtokosok 22,7, a középbirtokosok 36,9 és a gazdagok az igás ökrök 34,5%-ával rendelkeztek. Tehát a törpebirtokosoktól eltekintve a megoszlás e téren sokkal kiegyensúlyozottabb. Közel hasonló a tehenek számának megoszlása az egyes rétegek között. A tehenek közül is igen keveset birtokol a törpebirtokos réteg, mindössze 7,1%-ot, a kisbirtokosok 18,6%-nyi részesedése is kisebb mint az ökrök esetében, míg a középbirtokosok és a gazdagok csaknem azonos arányban rendelkeznek fejőstehenekkel: 38,3, ill. 37%-ban. Több mint elgondolkodtató, hogy egy kb 5000 lakosú, nem kis mórtékben