Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

állattartó mezőváros alig több mint negyedfélszáz fejőstehénnel rendelkezett. Ez azt jelentette, hogy csak minden 14 lakosra jutott egy tehén. A kisebb háziállatoktól és a méhektől eltekintve hasonló aránytalanság lelhető fel csaknem minden állatféleségnél. Különösen feltűnő ez a juhok esetében, mivel a törpebirtokosok egyáltalán nem rendelkeztek ilyen jószággal és a kisbirtokosok kezében is csak az állomány fél százaléka volt, a középbirtokosok részesedtek 15%-ban, míg az állomány 85 %-a gazdag parasztoké volt. Nem kevésbé tanulságos annak vizsgálata, az egyes állatféleségek a különféle rétegeken belül hogyan oszlottak meg, az egyes rétegek kezén lévő állatok hány gazda, hány adózó tulajdonában voltak, illetve hány gazda rendelkezett egy vagy több állattal. (L. a XVIII. táblázatot.) Tekintettel arra, hogy az egyes rétegeken belül sem egyenletesen oszlott meg az állatok birtoklása, szükséges ennek a rövid felvázolása is. XVIII. táblázat Nincstelen Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag Összesen 1. kisebb háziállat 1 2—5 6—10 11-nél több 3 10 3 31 18 1 21 25 5 5 19 6 8 70 65 12 8 Összesen 3 13 50 51 38 155 2. méhcsalád 1 2—5 6—11 11-nél több 3 4 1 2 6 7 8 4 1 4 6 2 2 16 24 7 3 Összesen 8 8 20 14 50 3. juh I— 10 II— 50 51-nól több 2 2 1 2 1 5 8 5 6 10 Összesen 2 5 14 21 4. igavonók 1 2—5 6—10 11-nél több 22 31 2 32 73 1 1 56 30 2 3 26 14 55 163 59 16 Összesen 55 106 89 43 293 6. egyéb szarvasmarha 1 2—5 6—10 11-nél több 10 10 1 23 39 1 14 50 6 2 16 17 6 47 115 25 8 Összesen 21 63 72 39 195