Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

teghi István hagyatékán belül vagyonnal felérő aranyak és tallérveretek között ,,Dutka és aprópénz vagyon egy saakban f. 75, den 75."

72 1650-ben Király Zsófia hagyatékában arany, tallér, poltura, garas és egyéb aprópénzek között történik utalás dutkára is. 1705-ben Ungvári Sámuel hagyatékában említ többféle pénzzel együtt 12 dutkát is. Itt 9 dutka értékét 108 dénárban határozták meg, így egynek az értéke 12 dénár volt.

73 12. Fejedelem aranya A szakirodalomban ezzel a pénznemmel nem találkozhatunk. Kecskemétről 1706-ból maradt fenn a következő feljegyzés: „Második uttyokban el vivén ismét Bano István és Borbély Gergely uraimék Selmeczre 1000 tallér veres pénzt, melynek valamely részét visszahozták ugyan, de száz tizen edgy fejedelem aranyát és 14 R. ezüst forintot váltottak fel 586 tallérral 1 garassal. Mivel pedig a görögök azon aranyakat ugy el nem vették amint ő kegj^elmék váltották, kárt vallottunk rajtok 31 tall. 1 gar."

74 Sajnos, e pénzről forrásaink semmi bővebbet nem mondanak. A helyi forgalomban nem játszhatott érdemleges szerepet. Forgalmi értékét sem lehet pontosan megállapítani. 13. Fehér tallér Fehér ezüstnek nevezték azt az ezüstöt, amiben semmi arany nincs.

75 A fehér tallérra mindössze egyetlen adatunk van Kecskeméten. 1675-ben adófizetéskor fogadták el közönséges tallér értékében.

76 Nagykőrös adókönyvei közül csak az 167l-est vizsgáltuk meg e tekintetben. Az év során több alkalommal fizettek vele: Vány Tamás ,, . . .egy kis fejér tallért" fél tallér és 34 dénár ellenében adott. Daróczi Sándor adóba fizetett 9 tallérjainak „egyike fejér". Sofa István egy fejér tallért 210 dénár értékben fizetett be. Csuti János 11 tallért rótt le, melynek „hárma fejér tallér" volt. Rajtuk kívül is jelentős számban lehetne további adatokat idézni. Tehát a hetvenes évek elején a „három városban" nem lehetett ritka fizetési eszköz a fehér tallér.

77 72. Hajdú megyei Levéltár (Később: HmL) IV. 1011/z. 73. U. o. 14., ill. 28. old. 74. Al 1705. 173—175. old. 75. HORVÁTH T. A. Régi magyar pénznevek. N. K. 1953—54. 15. 76. Al 1675. 77. PmL V. 206/a 1671. 31., 48., 86., 148. Buza János megállapítása szerint francia tallér. Nagykőrösön 1671ben tűnt fel, és 20 dénánal kisebb értékben fogadták el, mint a többit. 1977. 79. old.