Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

1698-ban is találkozunk nevével. A vármegyének küldött „

quantum beli portio" „. . . pénz között volt ezikkely és körmöczi arany 224, mellyeket mivel hogy 17 10 polturás garasokban vettük el, most pedig csak 16 garasban, ezért esik kár 224 garas." Ezúttal tehát a körmöczi arannyal egyenértékűnek tekintették.

69 8. Császártallér L. imperiális tallér. 9. Dénár Általánosan elterjedt régi minták alapján vert ezüst aprópénzünk, amely a XVII. század során gyakorlatilag váltópénz lett. Az ezüst tallérhoz és az aranyhoz viszonyított értéke fokozatosan csökkent. (L. ott)

70 10. Dukát A vert aranyat e környéken a legritkább esetben nevezték dukátnak. Rendszerint csak azokban a latin nyelvű nyugtákban fordul eló', melyeket a város földesurai állítottak ki a befizetett cenzusról. (Részletesebben 1. aranyforint. ) 11. Dutka A helyi pénzforgalomban csaknem véletlenszerűen feltűnő nem csekély számú pénzek egyike a dutka is. Lengyel eredetű aprópénz lehet. Kecskeméten 1663-ban találkozunk vele először a székbírák elszámolásában: „Item három pénzös Komoroczkit attanak f. 19. d. 5. Item dutka pénzt is attanak f. 1, d. 52."

71 Az a tény, hogy a székbírák adták át a másodbírónak, azt jelzi, hogy a lakosság körében ismert és elterjedt lehetett. Az a tény, hogy több éven át folyamatosan nem lelhető fel a nyoma, azt jelzi, hogy a pénzforgalomban érdemi szerepet nem játszott. Értékére pontosan következtetni nem tudunk, Debrecenben a végrendeletekben tűnik fel. 1641-ben Kerresz69. Lásd még rá vonatkozóan: Huszár 1971. és 1975., Kupa 1968., Bodor 1974., Horváth T. A. 1959—60., 1963—64., Kováts 1922., N Kiss 1963. 70. Al 1698. 71. Al 1663. 118.