Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján
és szőlő után 4 forint és 50 dénár fizetésére volt kötelezve. 15 A jelzett összegek a személyekre kivethető adó nagyságával egyenlőek. Hasonló korlátok között állítható az is, hogy az ún. számosállatok után általában 2 forint lerovása volt kötelező. De itt is számottevő eltérésekkel találkozhatunk. A többi adóztatás alá eső birtok esetében még ilyen biztonsággal sem tehetünk megállapításokat. Ez azért sajnálatos, mert így nincs arra lehetőség, hogy a különféle ingatlanokra kivetett adók nagyságát, illetve ezek ismeretében az ingatlanok nagyságát megnyugtató módon megállapíthassuk. Több igen jelentős birtok, vagyontárgy lehetett még a fentieken kívül, melyeket a kifizetendő adó összegének megállapításakor figyelembe vehettek. Ezek egy része: a ház, a különféle szántók stb., miként erre már utaltunk is, nincsenek közvetlenül jelölve az összeírásokban. Ezek rögzítését minden bizonnyal az tette mellőzhetővé, hogy a város vezetőinek rendelkezésére álló dézsmajegyzékek és egyéb feljegyzések ezek hozamáról, nagyságáról viszonylag pontos tájékoztatást nyújthattak a végső döntés alkalmával. A dézsma jegyzékek bejegyzéseinek az összeírás adataihoz kapcsolódó felhasználását a fenti megállapításon kívül több tényező is indokolja. Ennek vizsgálata lehetővé teszi a szőlőtermesztés nagyságának, hozamának meglehetősen pontos megállapítását, biztosítja a különféle szántóföldi kultúrák kiterjedtségének, hozamának számbavételét is. Ezen túl lehetőséget nyújt arra is, hogy az állattartás és a növénytermesztés kölcsönhatását érzékeljük. Főként pedig lehetővé teszi, hogy a cívis város lakosainak vagyoni-társadalmi rétegződését egyértelműbben kitapintsuk. A két egyidejű, jellegüket tekintve is egymáshoz közel álló forrásnak együttes elemzése nemcsak lehetséges, hasznos, hanem egyenesen szükséges is, ha a valóság teljesebb képének megrajzolására törekszünk. Mi sem természetesebb, hogy a feldolgozás során ezek adatait különkülön összesítjük, vizsgáljuk, és a felhasználásuk, elemzésük során alkalmazott eljárást egyértelműen ismertetjük. Az összeírás értékeire már Majlát Jolán is felhívta a figyelmet évtizedekkel ezelőtt. 16 Ennek részletesebb feldolgozására viszont nem vállalkozott, de egyes adatait több esetben felhasználta. A minden korábbi lajstromnál lényegesen összetettebb és adataiban gazdagabb forrás ennél sokkal elmé16 MAJLÁT: i. m. 94—95. old. 15 Uo. 256. old. A szőlők nagyságára látszik utalni a gyakorta, de nem következetesen megjelenő ,,kar" kitétel. Nem sok tájékoztatást nyújt a fél, egy, kettő vagy több szőlő létére utaló feljegyzés sem. Ha nem is a szőlők területének nagyságára, de hozamára feltétlenül megbízhatóbb tájékoztatást nyújtanak a dézsmajegyzékek ezirányú bejegyzései.
