Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A migráció Kecskeméten 1662—1711 között

fizettek, közülük ketten 20—20 tallért.

42 Számuk 1707-ben már 13-ra nőtt, 1708-ban 8 görögre vetettek ki adót, 1709-ben „Az tizennégy boltbeli görögök alkuttanak meg esztendeig 230 rhénes forintokban...", kikhez később még egy jövevény görög csatlakozott.

43 A város életében később számottevő szerepet játszó, ekkor még a nemzetiségek között számon tartott zsidóság a szabadságharc végéig nem lelhető fel az írásos anyagban. Első képviselőjük „Jakab nevű zsidó esztendeig való itt lakásáért fizetett tall. 66, gar. 4"-es 1712-ben. A tótok, azaz a szlovákok is ekkor tűnnek fel első alkalommal: „A téglavető kemencénél lakos tótok fizettek ad aj okban tall. 4, gar. 5, den. 20."

44 Tehát a város nagyarányú migráció ellenére a felszabadító háborúk lezárulásáig kizárólag magyar lakossággal rendelkezett. A századfordulón tűnnek fel, bár igen kis számban az első nemzetiségiek, akik éppen ezért a város gazdasági és társadalmi életében csak szerény szerepet vállalhatnak. ÖSSZEGZÉS E feldolgozás jellege ós a jobb áttekinthetőség megköveteli, hogy az ismertetések, az elemzések után a legfontosabb megfigyeléseket és következtetéseket együttesen is rögzítsük. Vizsgálódásunk elsődleges tanulságaként azt kell leszögeznünk, hogy van lehetőség a XVII. századi, hódoltság alatti területek esetében is a migrációról az eddig ismertnél lényegesen többet, a kor viszonyaihoz szervesebben illeszkedőt mondani ,mely által korábban kevésbé ismert területen sikerült néhány fehér foltot eltüntetni. E munkában legtöbbet a helyi források eddig nem eléggé méltatott szorványadatai segíthetnek, melyek összegyűjtése révén még a statisztikai módszerek alkalmazására is nyílik lehetőség. A helyi források részletes feltárása és az elemzésbe történő bevonása annál indokoltabb, mivel célszerű ismételten szembesítenünk a század végén szerencsére jelentősebb számban megmaradt megyei összeírásokkal. Mivel a helyi lajstromok és a megyei összesítések eltérő céllal készültek, ennek következtében a valóság más-más oldalát emelik ki jobban, az eltérő érdekek okozta kisebb torzítások kiszűrésére csak együttes elemzés révén nyílik lehetőség. 42 Uo. 1508/c, 1704. pótlólagos lajstrom 11. 43 Uo. 1709. 65. 44 Uo. 1712.