Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A migráció Kecskeméten 1662—1711 között

gyakoribb oka a váratlanul jelentkező támadások, a vissza-vissza térő sarcolások, egyéb önkényeskedések és nem ritkán az elemi csapások voltak, melyekkel szemben védelmet, legalábbis segítséget reméltek a nagyobb közösségektől azok a szerencsétlenek, kikre e bajok zúdultak. Ezeket az okokat a kortársak feljegyzései is sorra említik. Amennyiben a szűkszavú feljegyzések kitérnek a városból történő távozás okaira, az esetek nagy hányadában az „elment a régi helyére", „haza ment" szavakat rögzítik. A távozás újabb fontos okaként kell megjelölnünk az igen szigorú adóztatást, amelyet a menekültekre is kiterjesztettek, ha bizonyos időn túl a városban tartózkodtak. Az adózók közé szigorúan felvették, ha a kivetés időpontjában még itt találták őket. Tekintettel arra, hogy a menekülést kiváltó okok, maga a menekülés folyamata egyaránt csorbították a legtöbb esetben csekély vagyont is, az újabb követelések, amelyeket a személyek után is kiróttak, nem ritkán lehettek indítékai egy újabb település felkeresésének, hogy ily módon egy kisebb időre kivonják magukat a teherviselés alól. A hódoltság területén az egyik településről a másikba való költözés további oka a munkaalkalom keresése is lehetett. A szórványosan fennmaradt adatok között is többször lehet erre utaló adatokat találni. Egy „tápiószentmártoni Örzsébet nevű menyecske Nagy János szolgálójának szegődött".

24 Jósa János Űjvár vidékéről jövő Gyarmati Fodor Ambrust fogadta fel gulyásnak a félegyházi határban levő gulyája mellé.

25 A mezőgazdaság más ágai is vonzották a munkát keresőket: 1676-ban László Deák ordasi embereket alkalmazott részes aratókként, akik 4,5 kereszt búzát kaptak munkájuk fejében.

26 A munkavállalás érdekében akár más tájegységre is távoztak a nincstelenek. Kiss András Kecskeméten kelt végrendeletében találjuk: „Pázmándon lakozó Pázmándi Kiss Mihálynál vagyon esztendeigh való szolgálatomnak bére, úgymint egy hamadfü üsző, egy sertés, egész ruha . . ,"

27 Biztos, hogy Kecskemétre is hasonló céllal jött. Ritkaság számba mehetett a költözés indokaként az alábbi eset: „Böddi János házában siller [aki 2 tallér adófizetésre volt kötelezve] Vecsére schola mesterségre ment, mivel egyházi személy volt.

28 Maradéktalanul lehetetlen feltárni, hány embert érintett, de mindenképpen jelentős lehetett azok száma, akik Páll Istvánhoz hasonlóan, ki Füleken lett katona, vagy Görbödi Györgyhöz hasonlóan, aki 1679-ben elszökött és 24 Dr. SZILÁDY Károly: Kivonatok Kecskemét 25 1508/c, 1677/78. BKmL, KvL. 26 Uo. 1677. március 12-i bejegyzés. 27 BKmL, KvL, 1504/v, I. 1/10. 28 Uo. 1508/c, 1708. 208. tanácsának jegyzőkönyveiből, 26. 1. BKmL KvL.