Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A migráció Kecskeméten 1662—1711 között

A VADSZÁM ALAKULÁSA KECSKEMÉTEN 1695—1703 KÖZÖTT Év Az adófizetők száma 0 1—5 6—10 11—50 51— 100 101— 200 201— Vadszárt összesen Év Az adófizetők száma vadszám után adózó Vadszárt összesen 1695 1113 552 284 115 133 17 10 2 9 016 1703 1243 531 371 145 156 21 16 3 11 630 %-os növekedés 11,6 —3,8 30,6 26 17,3 23,5 60 50 29 Az adókönyveink ezen adatsorai tehát arról győznek meg bennünket, hogy mezővárosunkban az elszegényedés folyamata megállt, a lakosság létszámának számottevő növekedése közepette jelentősen csökkent azok száma, akik nem rendelkeztek számosjószággal. Az állatállomány minden kategóriában igen jelentősen gyarapodott, és egészében a közel harminc százalékos növekedés minden kétséget kizárhat az állatállomány számának csökkenésével kapcsolatosan. Összegezve ezen kitérő tanulságait azt rögzíthetjük, hogy a felszabadító háborúk végén, és a XVIII. század elején a javuló közbiztonság hatására az alföldi mezővárosok lakossága nem csökkent olyan nagyarányban, miként azt a megyei összeírások sejteni engedik. Sőt azt is megfogalmazhatjuk, hogy kisebb kilengésektől eltekintve Kecskemét lakosságának létszáma a XVIII. század nagy migrációja során sem csökkent érdemben az innen történő elvándorlás miatt, mivel a bevándorlás mindig ellensúlyozta azt. Mi sem természetesebb, hogy a migráció vizsgálata során a be és a kivándorlás folyamatát egyaránt elemezzük. Éppen ennyire természetes, hogy a két folyamat együttes hatását, pontosabban kölcsönhatását is megkíséreljük rögzíteni. Ehhez nyújt segítséget a VIII. táblázat. Az egyes éveket ezúttal sem mechanikusan választottuk ki. A migráció alakulását leginkább befolyásoló folyamatok kezdetét, lezárulását vettük elsődlegesen figyelembe. így néhány esetben viszonylag szűk időszakaszt is pásztáztunk, máskor nagyobb időköz után következett felmérés. A létszámot a hivatalosan felfektetett adókönyvek bejegyzései alapján állapítottuk meg, eszmei időpontnak tekintve mindenkor a bejegyzés terminusát. Az adófizetők számának %-os alakulását a szemléletesség kedvéért rögzítettük. Mivel nem vállalkozhatunk arra, hogy minden egyes esztendő valamennyi adófizetőjének számát rögzítsük, a két dátum közötti éves átlagot kellett figyelembe vennünk. Az eltávozottak számának megállapításakor az adókönyvekben jelzett eseteken kívül egyéb források adatait is figyelembe vet-