Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A migráció Kecskeméten 1662—1711 között

Kétségtelen, hogy Kecskemét lényegesen nagyobb lélekszámú település volt mint Kőrös, és a két összeírás közötti két év a jelentős elvándorlás miatt fontos lehet, mégis érdemes ezek alapján néhány összehasonlítást elvégezni. Helynév Adózók száma Vidékiek %-os arányuk Kecskemét (1689) 1152 329 (1689) 28,6 Nagykőrös (1689) 774 174 (1687) 22,4 Az alig eltérő százalékos a rány feltétlenül figyelmre méltó. Műiden bizonnyal jelzi azt a határt, milyen százalékban volt képes egy nagyobb mezőváros a hódoltság területén huzamosabb időn át menekülteknek helyet, megélhetést biztosítani, azokat nagyobb részt asszimilálni. Az nyilván az eltérő nagyságrendből adódhat elsődlegesen, hogy a Kőrös esetén kimutatható 39 kibocsátó helységgel szemben Kecskeméten 52 földrajzi név lelhető fel. Bár figyelnünk kell arra is, hogy Kőrösön csak egy tájegység megnevezésével találkozunk, ahonnan csupán ketten származtak, míg Kecskemétre öt tájegységről 193 jövevény jött. Biztos, hogy ezen öt terület sok tucat faluja, települése bocsátotta ki ezen jövevényeket. Talán még figyelemre méltóbbnak ítélhetjük az alábbiakat. Mindössze 18 olyan település van, amelyekből mindkét helyre menekültek, költöztek. Tehát a két város „vonzáskörzete" e tekintetben erősen eltérő volt. Nagykőrösre a betelepülők nagy hányada a viszonylag közeli településekről érkezett: Abony, Cegléd, Káta, Kecske, Kürt, Monor, Ócsa, Tószeg, összesen 102 fő (58%). Ezzel szemben Kecskemétre a közeli településekről csak 51 fő jött (15,5%), pedig ez esetben beszámoltuk a kb. 50—60 km-re levő Soltról és Halasról bevándorlókat is. Nagyobb távolságról, más tájegységről Nagykőrösre 21 fő érkezett (12%) : Baranya, Szentmárton, Szentes, Vásárhely. Ezzel szemben Kecskemétre 224 fő (68 %). A fentieken kívül még egy újabb lajstrommal rendelkezünk, amely tovább pontosíthatja a Kecskemétre irányuló migráció arányait, annak a város lakosságára gyakorolt hatását. 1691-ben külön listát fektettek fel „Nemzetes Király István feő bíró és Korbacz István adószedő uraimék bíróságában, minden nemű uraink részérül az adó szedés felvetések es be szedésének a jövevények résziről való laistrom"-ot. Ezen belül az adó beszedésére utaló fizetéseken túl ujabb adatok sajnos nem lelhetők fel. így azok származási helyéről semmit nem tudunk meg. Ezen a „kisebb re-