Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

35 35 35 Зв 36 86 36 se se 50,4 50,4 20 12 19 [ 2 — i 3 24 9,6 12 33,6 38,4 25 38,4 24 16 25 58 22 12 13 4 6 Ki 16 16 ie i6 le L6 11 16 4,8 Ki Ki 16 16 10 16,8 10 14 16 keclést tapasztalhatunk. A csaplár készpénz fizetésének alakulása szinte harang alakú görbét ír le. A szakácsnőknél azt figyelhetjük meg, hogy a személyek változása a bérek erős ingadozását vonta maga után. Elképzelhető, hogy a rátermettsége, esetlegesen a civis társadalomban elfoglalt helye is befolyásolta a számára megajánlott konvenció mértókét. Az itt kiemelt esztendők a 70-es évek elejétől viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutatnak. Megjegyzésre érdemes még, hogy a többitől eltérően nem mutatható ki az emelkedés, sőt csökkenést rögzíthetünk. A háziszolga fizetésében viszont lépcsőzetes emelkedés rajzolódik ki, de éppen a kuruc harcok és a felszabadító háború idején nem mutatkozik érdemi emelkedés. A lovászok és a béresek díjazását, tekintettel arra, hogy közöttük lényegi eltérés nincs, ugyanakkor a rájuk vonatkozó adatok száma csekély, együtt vizsgáljuk. A hetvenes évek derekáig mutatkozó hullámzást a következő évtized változatlan bérszintje követi. A minimális emelkedés, ami a hetvenes években kitapintható, nem ellensúlyozhatta a 80-as évek derekának erős ármozgását, amely