Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

kiszolgáltatottsága kisebb volt, közvetlen életkörülményeit tekintve nagyon közel állt azokhoz. Az egész évi munkabér teljes összegének ismeretében tett Összehasonlítások mellett érdemes figyelmet fordítani a bór összetételére is. Az első egyértelmű megállapításunk az lehet, hogy miként e korban más országrészben, itt Kecskeméten is bérkiegészítés egyik legjelentősebb eszköze a külön naturália. Ennek nagysága a prédikátornál ós a nótáriusnál a készpénznek hozzávetőlegesen kétszerese. Érdekes, hogy a tanító bérénél éppen az ellenkező tapasztalható. A második csoporton belül közel fele-fele az arány, míg a harmadik csoportnál a készpénz javára kétharmad-egyharmad érvényesül. A gyermekmunkára és a nem teljes évre szóló szerződések esetében ilyen egyértelmű arányokat nem állapíthatunk meg. Néhány mondat erejéig érdemes a naturáliák megoszlásánál is időznünk. Az első és a második csoporton belül, ha a szakácsnőtől eltekintünk, akinek élelmezéséről konvenciójában érthetően nem kellett gondoskodni, csak a mészárosnál látjuk azt, hogy a ruházatra biztosított érték nagyobb mint az élelemé. Ez foglalkozásának jellegét tekintve ugyancsak érthető. Ugyanakkor a pásztorok esetében az élelem ritkán tűnik fel, s a naturáliák szinte kizárólagosan a ruházati cikkekre vonatkoznak. A fentieken kívül nem érdektelen megemlíteni azt a formai elemet sem, hogy az első két csoport tagjainál a természetbeni juttatások igen részletes felsorolása csaknem minden egyes esetben fellelhető a minőség pontos jelzésével, míg a többinél gyakrabban a már említett „egész ruha", „fél ruha" kitétellel megelégedtek. A természetben történő kifizetésnek ilyen jelentős érvényesülése több tényezővel magyarázható. A prédikátor esetében feltűnően nagy mennyiségű gabona és bor kikötése elsődlegesen a helyi termelés ezirányú szűkösségével, és az e téren évről-évre megnyilvánuló igen nagy kereslettel magyarázható. Feltétlenül utalnunk kell arra, hogy a prédikátor konvenciójában nemcsak 1687-ben, hanem már 1600-ban is igen jelentős tételt képezett a naturália. A 12 fertály buza, a két fertály köles, a két verő ártány és a 100 fő káposzta akkor is komoly értéket képviselhetett. Ezen természetbeni juttatásokon belül a legfeltűnőbb növekedést a gabona mennyiségének megduplázása, és a tetemes mennyiségű bor biztosítása mutatja. Ezen túl a termés és a piac bizonytalansága, a szállítási költségek nagysága niind-mind segítette a jelzett gyakorlat kialakulását. Amilyen részletesen rögzítették a különféle élelmiszerek és élvezeti cikkek sorát az első csoport tagjainak konvencióiban' ennek alapján feltűnő, hogy vagy egyáltalán nem vagy nagyon kevés súllyal lelhető fel a ruházatra vonatkozó kikötés részükről, pedig helyzeti előnyükből adódóan e lehetőségekkel mind a város, mind a református egyház tiszt-