Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

gek jobbára a kifizetések alkalmával tűnnek fel gyakrabban. Egyébként a tallér értékének változását Kecskeméten elég pontosan lehet követni, és így az átszámítás nem jelenthet érdemi gondot. Bár kétségtelen, hogy az értékváltozások alkalmával átmeneti időszakkal számolnunk kell, amikor a régi számítás még nem szorult ki, az új érték elfogadása még nem vált általánossá. A tallér mellett leggyakrabban előforduló pénzféleség a garas. Ennek értékváltozása még jobban követhető mint a talléré, így az átszámolás esetén a hibalehetőség a statisztikai tűrés határán feltétlenül belül marad. (L. a pénztörténeti feldolgozást.) A pénzen túl a különféle naturáliák értékének meghatározása a legjelentősebb feltétel. Tekintettel arra, hogy a város alkalmazottai többségénél a természetbeni juttatások átlagosan kb. a bér felét tették ki, ezek pontos felmérése, meghatározása nélkül a legelemibb számszerű rögzítésre sem nyílik lehetőség. A bérek feldolgozásához rendelkezésünkre álló levéltári források lehetővé teszik, hogy ezen termények és egyéb áruk értékét szinte kivétel nélkül meghatározzuk. így nincs akadálya annak, hogy a bérek tényleges nagyságát, az egyes kifizetési formák egymáshoz viszonyított arányát rögzítsük. A különféle foglalkozású, bérmunkát vállaló, vagy alkalmazottként dolgozó személyek munkabérét összehasonlítani, közöttük lévő arányokat feltárni csak úgy tudjuk, ha egy meghatározott évben a rendelkezésünkre álló valamennyi konvencióféleséget elemzés alá vesszük. Ezen egyetlen év megválasztásakor az 1677-es esztendő adatsorait részesítettük előnyben. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ebből az évből maradt fenn a legtöbb konvenciós szerződés. Ugyanakkor néhány esetben a mellette, illetve hozzá közel eső évekből is kellett elemzésünkhöz adatokat felhasználnunk. Ezt részben az indokolta, hogy egy-egy cselédnek a jelzett évből nem maradt fenn konvenciója. Egy-két esetben nem a hozzá legközelebb eső év adatait használtuk fel, mivel néhány év eltéréssel teljesebb, egyértelműbb szerződés állt rendelkezésre. Az összesítő táblázaton a megjegyzés rovatban mindezt külön jelöljük. Az 1677-es esztendő kiválasztását még az is indokolta, hogy a hódoltság idején még viszonylagos ,,béke" évnek minősült. Thököly szabadságharca is csak a következő évben kezdődött, így a harcok és a sarcok, valamint a létbizonytalanság fokozódása ekkor még sem az árakban, sem a bérekben nem érződhetett különösebben. Ezen év adatainak kiválasztása még abból a szempontból is indokolt, hogy a különféle pénzek értékének változásai előbb vagy később történtek, így a tallér vagy a garas átszámításával kapcsolatos esetleges aggályok is ezen esztendőben teljesen elesnek ! Külön kell szólnunk a prédikátor és az iskolamester béréről. Konvenciós