Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

ajtaja vasalására adtam 8 garast." „A kar (templomban) csinálásáért 28 tallér, két fogasokért 2 tall." „Farkas mester 57 napra (festék töréséért) 9 flo, 12 pénz." Július 16. „Varga Jánossal számot vetvén fizettünk neki hatodfél ezer éget téglátul 36 garast." „Varga Jánosnak hat ezer tégla égetéstül attunk 4 garast." Augusztus 25. „Varga Jánossal számot vetvén 6 ezer éget téglatul attunk 42 garast." Egészen sajátos, éppen ezért bármely csoportba nehezen illeszthető be az alábbi két szerződés. „Kis Istvánnéval alkudtunk megh az árva gyermek tartására minden holnapban egy tallérban; az szegények pénzéből attunk neki 4 tallért." 1684. március 29. „Fogadtunk egy dajtkát az ecclesia árvájának tizen­negyedfel tallérban. " 57 A fentiek alapján valószínűleg egy évre szólhatott az egyezség. Mindkét esetben hozzávetőlegesen napi 10 dénárt fizettek, nyilván az eltartásért és a gondozásért együtt. A napszámbéreket és a cselédek koncencióit figye­lembe véve elég nagy összeg. Napszámbérek Létszámukat, a lakosság egészéhez viszonyított arányukat tekintve a napszámosok alkothatták a legnépesebb csoportot azok közül, akik mun­kaerejük eladására kén3 r szerültek. Akár csak megközelítően sem tudunk pontos számot velük kapcsolatosan közölni. Az viszont kétségtelen tény, hogy a csaknem nincstelennek számító minimális adózásra kényszerülők, az adókötelesség alá nem esőkről nem is szólva, számottevő tömeget alkot­tak Kecskeméten, miként erről korábban szóltunk is. A napszámot vállalók általában valamivel kedvezőbb körülmények kö­zött voltak mint a cselédek. Az év egészében nem voltak teljesen lekötve. Kiszolgáltatottságuk is kisebb mérvű volt mint a szolgáké, cselédeké. Bár­milyen szűk keretek között is, de ki tudták használni az esetleges kereslet nyújtotta előnyöket, míg ettől a cseléd gyakorlatilag meg volt fosztva. Ez­zel szemben nem volt számukra biztosítva az egész évre szóló minimális bér, amit a szolgák megkaptak folyamatos munkájuk után. Miként több más esetben, a napszámbérekkel kapcsolatosan is azt ta­pasztaljuk, hogy a legtömegesebben előforduló, így egykoron leghétközna­pibb esetről a legkevesebb feljegyzést készítették, éppen mert a napszám­57 A jelzett évekből származó gondnoki naplóból.

Next

/
Thumbnails
Contents